A csejtei szörny – Báthory Erzsébet
szerző: Plecskó Edina
„Szadista elmebeteg”, „leszbikus Vámpírkirálynő”, vagy „szűz lányok vérében pancsoló Vérgrófnő” – csak néhány jelző Nádasy Ferenc gróf feleségéről, aki tagadhatatlanul történelmünk egyik legsötétebb alakjai közé tartozik. A hozzá fűződő legendák hitelességéről éles viták folynak, koholt vádaknak és rágalomhadjáratnak aposztrofálva az Erzsébet személye köré fonódó történeteket. Ám ha fantáziavilágról is van szó, később mégis sok művészeti kezdeményezésnek nyújtott inspirációt az ő alakja.
A történelmi Báthory család szülötte idestova több mint 400 éve vált hírhedtté vitatott könyörtelenségeiről, amelyeket kíváncsi művelődéstörténészek, írók és jogászok próbálnak megmagyarázni. Egyes mendemondák szerint, Báthory egyik szolgálóját megölte annak véréért, miként az áldozat vérében való fürdőzés segítette fiatalsága megőrzésében. Ezután birtokán arra alkalmas szüzeket gyűjtött össze, akiket megkorbácsolt és megcsonkított, majd vérüket vette. Az állítólag leszbikus hajlammal bíró Erzsébet később női szeretőjével létesített egy olyan akadémiát, ahol mintegy 600 lánnyal végeztek hasonló módon. A történet alapját egy, a gyilkos hajlamú nő halála után 150 évvel keletkezett írás alkotja, amelyet egy jezsuita pap vetett papírra. Ám ennek fényében a véres történetek is megkérdőjelezhetőek: inkább legendának tekinthetők ezek az események, miként a jegyzőkönyvekben szó sem volt véres fürdőzésekről – a vér gyorsan alvadó tulajdonsága legalábbis ezt mindenképpen kizárná.

A 19. század végén erőre kapó pszichiátria adott okot további magyarázatokra. Rexa Dezső író „szadista elmebetegségnek” tulajdonította Erzsébet cselekedeteit, míg Benda Kálmán történész szerint a szemtanúk hiánya, illetve az egyetlen életben maradt áldozat be nem idézése egyet jelent a Báthory ellen indította puszta rágalomhadjárattal. S hogy mi oka lehetett akkoriban bárkinek arra, hogy befeketítse Erzsébet személyét? Az ok politikai: a három részre szakadt Magyarországban és a Habsburg érdekeltségű személyek körében keresendő. Az osztrák híveknek ugyanis érdekei ellen való volt, hogy az Erdélyi Fejedelemség erőre kapjon, amelyet a Báthory család hírnevének aláásásával próbáltak meg ellehetetleníteni
Az Erzsébet letartóztatást kezdeményező Thurzó György nádort szintén vádolják, miszerint azért indított eljárást a nő ellen, mert fiának szánta a fejedelemséget. Báthoryt végül az ő közbenjárására tartóztatták le 1610-ben: több tanúvallomás és a Báthory birtokon talált sebzett testű hullák okán, azonban perre és ítéletre nem került sor. Nádasdy özvegyét élete végéig a csejtei várban tartották befalazva.

Erzsébet alakja a művészetekben vámpírként, mint női Drakula él tovább, ihletet adva több műnek is: az angol Cradle of Filth zenekar róla írta a Bathory Aria című dalát; Dennis Báthory-Kitsz operát írt róla; az Ezt éld túl (Stay Alive) című 2006-os amerikai film és játék is az ő alakja nyomán született; vagy említhetjük akár a Kamelot együttes 2001-es Karma című albumán feltűnő Elizabeth című dalt is. S hogy Báthory Erzsébet bűnös volt-e, vagy ártatlan? Az egyes elméletek ismeretében ezt mindenki saját maga eldöntheti, ám abban a történészek is egyetértenek, hogy még sok olyan kérdés maradt az életrajzzal kapcsolatosan, amelyekre az utókor feladata lesz választ adni.