Egy prostituált élete, a Méhkirálynő
szerző: Kinga
„Na szóval…” –hogy egy a könyvbeli fordulattal éljek-, itt van egy bizonyos körökben meglehetősen ismert prostituált, és egy ugyancsak nagy ismertségnek örvendő médiaszemélyiség „a Havas” könyvet ír róla. Újabb botránykönyv. A figyelmes olvasó viszont nem elégszik meg evvel a címkével. Ugyanis ha sikerül kellő nyitottsággal, és előítéleteinket háttérbe tolva olvasni a méhkirálynő (ez a cím is meglehetősen eufemisztikus) életét, akkor egy sokkal differenciáltabb képet kapunk.


Van egy lány vagy inkább nő, aki vérbeli tengődő, eléggé ellentmondásos, zavart személyiség. Drogfüggő, bár nem csoda, ilyen életet senki sem bírna tiszta fejjel. Egyedül él, mindennapjait az tölti ki, hogy önmagával és kutyájával törődik, modellkedik meg eladja magát, jóformán akárkinek.

Szeretethiányos. Szeretné, ha valaki tényleg szeretné és elfogadná. De ki vállal föl egy prostituáltat? Kinek kell egy ilyen nő szeretete?„Az egésznek az a lényege, hogy aki vállalna engem, az egész egyszerűen őrült!” – konstatálja maga is.

Öntörvényű. Nem egyszer átrázta már menedzserét vagy „ügyfelét”, de ez kölcsönös. Ennél a „szakmánál” ez nem csoda.

Most pedig alaposan kitálal. Úgy tűnik, tudja, hogy így nem élhet tovább, le akar számolni eddigi életével. Kezdetként éppen ezért (?) felvállalja azt teljes egészében, s világgá kürtöli egy könyvben. Ám senki „Ne kérdezze, mi lesz tíz év múlva, nem hiszem, hogy eljutok odáig!” – mondja egyszer valamelyik riport során. A Kelemen Anna történetét elmesélő riportkönyv, koránt sem a klasszikus formában van megírva. Mint, ahogyan születése sem nevezhető annak. Félkész, de így is brutális. Havas Henrik 2007. februárja és júniusa között készült, közel húszórányi kaotikus beszélgetés hangfelvételéből dolgozott. Plusz egy végső diskurzus, az utolsó pillanatban, melynek köszönhetően a Kerekes Alma álnév tulajdonképpen értelmetlenné válik.
Havas Henriknek nem a Méhkirálynő az első könyve, mely prostituáltakról szól (ld még pl.: Kurvaélet – tények és titkok). Talán ez is hozzájárul ahhoz, hogy nem éppen hízelgő modorban tud beszélni a nőkről. Bár lehet ezt általános image-nek is venni, nem hiába születhetett a felmérés az index oldalán: „Melyik volt Havas Henrik legnagyobb parasztsága?” és utána a választási lehetőségek széles arzenálja. De ebbe a sorba nem illeszthető be a Kelemen Anna történetéről született könyv. A nő históriáját valahogy sikerül úgy elmesélnie, hogy nem csak a „kurva” jelenik meg előttünk.

Bár így is sokkoló részleteket tudunk meg. Ilyen sztoriktól úgy gondolom, mindenki szeretné távol tartani magát. Ám ha még emészt minket a kíváncsiság és ez még mindig nem volt elég, további pikáns részletekért bátran fordulhatunk a könyv hátoldalán lévő telefonszámon, egyenesen a „főhősnőhöz”. Kíváncsi lennék, mennyien hívták tényleg fel.