Autó, motor, küzdelem, öröm - Surányi Endre életrajzi könyvei
szerző: Kinga
Nekem szerencsém van. Többek között Kabdebó Lóránt rávette nagypapám testvérét, hogy írjon, s így meséljen az autókról és magáról. Innen rengeteg dolgot megtudhattam a család egy olyan generációjáról, mely mára teljesen eltűnt. Ezért mondom/vallom, akiknek még módjukban áll kifaggatni a nagyszülőket tegyék! Nem akármilyen korban éltek, így biztos vagyok benne, hogy történeteik sem lesznek mindennapiak. Ám félre a személyeskedéssel.

"Ki is az a Surányi Endre?" - kérdeznék sokan. A mai korosztálynak jóval ritkábban cseng ismerősen, mint szüleinknek, nagyszüleinknek. A nevét 1999 óta viselő kazincbarcikai iskola így fogja össze munkásságát: "Autótechnikus, feltaláló, író. Első autóját 1946-ban építette. Nevéhez fűződik a takarékos gépkocsi karburátor, az adagoló rendszer továbbfejlesztése és az autóval kapcsolatos számos találmány. Sportsikerei itthon és külföldön egyaránt híressé tették, számtalan versenyen diadalmaskodott, például motorcsónak versenyen Európa bajnoki II-III. helyezés, motorkerékpár Grand Prix versenyen győzelem 1946-ban." Ha pedig beleolvasunk sajátos humorú "önvallomás-kalandregényeibe" (ahogyan azt Kaposi Kis István írja), egészen kiszínesedik ez a kép. De vegyük sorra életrajzi ihletésű könyveit. Surányi Endre kettő híján egy tucat műszaki-szakmai könyv után rászánta magát, hogy leírja 4 kötetben életének érdekes fordulatokban bővelkedő történetét.

Az AUTÓ... és én (1972)
A legélvezetesebb fejezetek azok, mikor valós eseményekről mesél. Nyíltan be is vallja, hogy elrugaszkodott fantáziatörténeteket nem tudott igazán költeni. Ám nincs is szüksége rá, élete hihetetlen kalandokat hozott így is. Pajzán szerelmi történetek, feltaláló-sors, természetesen csakis az autók kapcsán. Ebből a kötetből azt is megtudhatjuk, hogy Surányi életében 1926-óta van jelen az autó, motor valamilyen formában. Ha másként nincs rá lehetőség, hát fölcsap a halálkatlan artistájának.

Alfa Rómeók, Csalfa Júliák (1981)
"Ahogy Krúdy írt az ételekről, úgy ír Surányi az autókról." Váncsa István
Keze alatt minden típusnak lelke lesz. Egy két bot, drót vagy egy hullámcsat és a konok szerkezet újra beindul. Nem kell kivárni, míg hónapok múlva megérkezik a nehezen beszerezhető pótalkatrész. "...feleleveníti a hőskort. Nemsokára lélegzetvisszafojtva olvassuk a rekorderek történeteit, a magyar motorsport nagyszerű fejezeteit, s vele, a hajdani bajnokkal izgulunk a repülő "papucsnak" becézett úszó koporsóban, vagyis a motorcsónakban. Észre sem vesszük, hogy miközben remekül szórakozunk, rengeteget tanulunk - és nemcsak fúvókaállítást, hanem társadalmi morált és emberséget."

"Rákosi garázsmestere voltam"
Eddigre már konkrétan Surányi-szindrómát emlegetnek az első fejezetben, de lássuk Fekete Sándor véleményét a borítóról.
"A nevettetés ritka adottság. Surányi a sajtó ama munkatársai közé tartozik - nincsenek sokan -, akik témájukat eredeti humorral tudják feldolgozni... Már szakkönyvei révén is kitűnt azzal, hogy a száraz technikai kérdéseket is színesen, sőt humorral tárgyalja... Meglepően ügyes parodizáló készsége. (ti. Esterházy Péter: Kis magyar pornográfia mintájára készült e kötet a Frisss Bizarrr Ortográfia Az 50-es évekből)"

Autón-Motoron egy életen át, A diósjenői reteráttól a doni kanyarig  (1990)
Vannak benne az első három kötetből már ismert történetek, ám valahogy mégis úgy meséli őket, hogy kár lenne kihagyni. Mint egy nagypapa délután az unokáknak. Döbbenetes történetek a háborúból a 101-es gépesített hadosztály műhelykocsijáról. Arról, hogy mennyire egyik napról a másikra élt mindenki, mennyire csak magára és szűk környezetére, tudására számíthatott az ember. S akár az is megeshetett, hogy a javítások miatt útba ejtett szovjet falu kovácsáról kiderül, hogy tulajdon bátyja az, aki éppen ott vészeli át a háborút.


Ne azt várjuk e négy könyvtől, hogy szép kronologikusan ölelje föl életének 83 évét. Könnyed, szórakoztató "novellacsokor" mind, anekdota gyűjtemény, egy borús délutánon 1-1 fejezet garantáltan felüdít, kikapcsol, elgondolkodtat. Nehéz nem elfogultnak lenni, de mindenkinek csak ajánlani tudom.