Galamb József, a T-modell atyja Galamb József, konstruktőr, a Ford Motor Company tervezője, és a Ford T-modell egyik megalkotója 1881. február 3-án, egy szegény parasztcsaládban, Makón született. Elemi iskoláit, és a gimnázium első négy osztályát szülővárosában végezte, majd Szegeden az Állami Fa- és Fémipari Szakiskolában (ma Déri Miksa Szakközépiskola) folytatta tanulmányait. Itt legkedvesebb tanárai közé tartozott Csonka Ferenc vegyészmérnök, akinek bátyja, Csonka János a magyar autó- és motorgyártás úttörője volt. Már itt felfigyeltek geometriai rajzaira, olyannyira, hogy az iskola elvégzése után a Budapesti Állami Felsőipariskolának (ma Budapesti Műszaki Főiskola, Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar) lett a hallgatója. Az iskolák elvégzésekor pedig végleg elhatározta, hogy autót akar konstruálni. Legelső munkahelye a diósgyőri Vasgyár volt, de dolgozott Hódmezővásárhelyen, Aradon és Békéscsabán is, amíg el nem nyerte a Magyar Automobil Rt. ösztöndíját, amellyel már Németországba utazhatott. 1903-ban kezdte meg külföldi útját, ellátogatott Drezdába, Hamburgba, Berlinbe és Brémába. Ez utóbbi helyen pénze elfogyott, ezért hajógyári munkásnak állt. Dolgozott Düsseldorfban egy kisebb üzemben, majd a Daimler és a Benz gyáraiban. Ezután érkezett el Frankfurt am Mainbe, ahol az Adler Automobil Company alkalmazottja lett, motor-összeszerelőként dolgozott. Galamb József elhatározta, hogy eljut az Amerikai Egyesült Államokba, minden vágya volt, hogy megtekintse az 1904-es autó-világkiállítást St. Louisban. Útközben útbaejtette Hollandia és Belgium gyárait. Hamburgból New Yorkból hajózott, az Amerikai Egyesült Államokba 1903. október 6-án érkezett meg. A világkiállítás után, eredeti tervei szerint visszatért volna az Adler-gyárba, de meggondolta magát, és inkább keletnek indult. Clevelandben a Stearn's Automobile Company alkalmazottja lett, karburátorokat készített. Ekkorra már elég jól elsajítátította az angol nyelvet, ezért géptervezői állást keresett. Elsőként a Harris Automotive Press Company foglalkoztatta. A cég rotációs munkagépeket gyártott, heti fizetése 20 dollár volt. 1905-ben belépett a Ford Motor Company gyárába, mint tervezőmérnök. Áttervezte a Ford N-modell hűtőrendszerét, majd a gyár főkonstruktőre lett. A szintén magyar Farkas Jenővel és az amerikai Childe Wills-szel együtt ő alkotta meg a híres Ford T-modell alkatrészeinek tervét. Ez egy egyszerűen kezelhető, olcsón előállítható autó volt. A szerkezeti tervek elkészítése során jelentős műszaki újításokat alkalmazott. Az ő találmánya volt az elsőként a T-modellnél alkalmazott bolygóműves sebességváltó és a levehető hengerfejű motor. 1913-ban Galamb vezetésével áttértek a mozgó összeszerelő szalagon történő sorozatgyártásra. E forradalmi újításnak köszönhetően a T-modell a világ első népautója lett. 1915-től Farkas Jenővel elkészítette a Fordson-traktor, az első sorozatgyártású mezőgazdasági jármű terveit. Galamb József a Ford cég mérnöki osztályának vezetője lett, amerikai állampolgárságot kapott, megnősült és véglegesen letelepedett Detroitban. Negyven évig állt a Ford szolgálatában, több személy- és tehergépkocsi-típus kifejlesztésében is szerepet játszott, a háborús években pedig tengeralattjáró-kereső, harckocsi- és repülőgépmotorok tervezésében vett részt. 1921-ben ösztöndíjat alapított olyan makói, szegény sorsú diákoknak, akik felső ipari iskolában kívántak tanulni. Több ízben visszalátogatott Magyarországra, itthon előadásokat tartott a Magyar Mérnök és Építész Egyletben. A II. világháború idején Ford ötletére hathengeres kiskocsit tervezett, amely 1942-ben készült el. Orvosai tanácsára végül 1944-ben vonult vissza az aktív munkától. 1955-ben halt meg az amerikai autógyártás fellegvárában, Detroitban