|
| | | Urbi et orbi avagy mondjuk el mindenkinek | szerző: Baranyai Richárd |
Heti téma: bűn. Az én témám: Uri et orbi. Mi a szösz ez megint?
(lat.), szószerint: a városnak s földkerekségnek, vagyis az egész világnak (tudtára adni). (Pallas Nagylexikon). Kezd érdekes lenni, de hogy kapcsolódik ez a bűnhöz? És egyáltalán... Újabb adalék: jubilált a darab, február 9-én 50. alkalommal játszották el, illetve alkották újra az előadást. Akkor most kicsit összeszedettebben: Van egy társulat Szabadkán, amelynek vezetője Urbán András. Aki híres arról, hogy szereti bevonni a közönséget drabjaiba, valamint kissé morbid, elgondolkodtató módon nevetteti meg az nézőt. Kissé úgy, hogy a néző, ha visszagondol min nevetett, rájöjjön, nem is bztos, hogy nem sírni akart-e inkább. Az Urbi et orbi-t Pilinszky azonos című műve ihlette, de nem mondanám nyíltan, hogy arra épül, ugyanis, mint a művészek maguk is állítják: „Pilinszky János színművét fokozatosan mellőzve” készül, újul és játszódik a darab.
Hogy miért hozom föl ennyiszer az újulás témakörét? Mert a darab nem állandó, sőt, folyamatosan változó, élő szervezet lett a társulat kezei alatt. Nincs két előadás amiben ne tűnnének föl újabb mondanivalók, vagy a régiek ne vennének új ruhát. Ruháról szólva: ne számítson a néző jól szabott jelmezekre, de még díszletre se nagyon, a színészek által használt székek, ha lehet, ugyanolyanok, mint a nézőké, a jelmez pedig pizsama (a férfiaknál) és kissé kacérabb hálóing (a nőknél). Kellék még a mikrofonállvány, és a csönd, a zenétlen, a mindent betöltő. móni, (csak így, kisbetűvel) a vallatás középpontjában, a többiek, a kérdezésében. A gondosan fölépített, társadalomnak szánt álarc lassan megkopik, megreped, előtűnik az élő arc, a vágyakozó, a szenvedélyes, a bűnös.
A néző pedig szájtátva, hüledezve, borzongva figyeli, ahogy a maszkot széttépik, és fene se tudja mit lát majd alatta, megijed-e tőle, vagy önmagától, attól ami ott van, ami a vallatókban, vagy akár a saját gondolataiban. És figyeli azt is, amint szájat mosnak szappannal, mert nem tetsző ami elhangzott, de vajon bárki, aki oda ül, tudna-e tetszőbbet mondani? Ilyen lehet végigülni egy kényszer-kezelést a zárt osztályon, a gond csak az, hogy más a helyszín, és a vallatott sem flepnis. Marad hát a kérdés, vajon bennünk is ez van? Marad az együttérzés, a segítő hallgatás, vagy a hallgatólagos segíségnyújtás.
Mindezek a kérdések és az általuk elindított gondolatok emelték a darabot a Yellow Cab (belgrádi kulturális kalauz) szemében a 2008-as év legjobb darabjává, tették érdemessé a kritikusok kerekasztalának legjobb előadásért díjára az 53. Sterija játékokon és hozták meg Béres Mártának (móni) a legjobb fiatal színésznő díját két ízben is (Vajdasági hivatásos színházak 58. Fesztiválja, 53. Sterija játékok). Valamint a POSZT 8. Pécsi Országos Színházi Találkozó szakmai zsűrijének különdíjátBéres Mártának, Erdély Andreának, Mikes Imre Eleknek és Mészáros Árpádnak az Urbi et orbi c. előadásban nyújtott művészi teljesítményért. A társulat tagjainak: Móni - Béres Márta; Zsuzsi - Erdély Andrea; Zoltán - Mikes Imre Elek; Tibor - Mészáros Árpád, a műszaki vezetőnek: Úri Attila és a rendezőnek: Urbán András ezúton is gratulálok.
|
|
|
|