Innováció az idő felhasználásában
szerző: Plecskó Edina
Bay Zoltán a holdradar-kísérletek atyja, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, akinek 1990-ben Göncz Árpád személyesen vitte el Washingtonba a legnagyobb magyar kitüntetést, a Magyar Köztársaság zászlórendjét. Mindemellett az ő nevéhez fűződik a jelen témánkban kiemelkedő újítás is, a méter fogalmának újradefiniálása az idő segítségével.

Bay Zoltán munkásságának külön fejezetét képezte az Amerikában eltöltött időszak. Az Egyesült Államokba 1948-ban érkezett a George Washington egyetem meghívására, ahol a kísérleti fizika professzora lett. 1955-72-ig az Amerikai Szabványügyi Hivatal Atomfizikai Osztályának vezetőjeként pedig – amely időszak amerikai munkásságának legmeghatározóbb epizódját képezte – gyökeresen átformálta az emberiség méter fogalmát. A Francia Forradalom parlamentje először egymástól függetlenül határozta meg az idő egységét, a másodpercet, mint a nap hosszának 1/86400 részét és a távolság egységét, a métert, mint a sark és az egyenlítő távolságának tízmilliomod részét. Később, a mérési pontosság erősödésével a Párizsban őrzött platina-rúd hossza lett a méter, a cézium-atom rezgésének előírt sokszorosa pedig a másodperc. A 20. században Albert Einstein mutatott rá a tér és idő alapvető egységére, melyeknek egymástól függetlenül nem adható objektív értelem.

A lézer-technika fejlődése okán pedig Bay ismerte fel, hogy a méter szabványát a másodperc atomórára alapozott pontosabban reprodukálható szabványára lehet visszavezetni. Kimutatta továbbá, hogy a fény terjedési sebessége légüres térben független a fény erősségétől, frekvenciájától, a fényforrástól, az irányától és a mérő személytől is. Ezért a távolság jellemzésére azt az időt használhatjuk, amennyi alatt a fény a távolságot befutja. Míg az atomóra alacsony frekvenciájú rádióhullámot bocsát ki, addig a Bay alkalmazta lézer-technika magas frekvenciájú látható fénnyel működik. 25 évnyi kísérleti munkára volt szükséges a nagy frekvencia-távolság áthidalására és ezzel párhuzamosan a mérnök-társadalmat is meg kellett győzni. Végül a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Bizottság 1983 októberében helybenhagyta a Bay Zoltán által javasolt új definíciót: "1 méter az a távolság, amit a fény légüres térben 1/299 792 458 másodperc alatt befut."

Bay Zoltán tanítása, miszerint a távolságot órával lehet mérni, mert tér és idő nem függetlenül léteznek, örök érvénnyel fennmaradt. Ahogyan a szintén az ő bölcsességét dicsérő idézet is: „a tudomány és művészet között nincs lényegi különbség. Mindkettő ugyanabból a forrásból táplálkozik: a belső emberi ösztönzésből, hogy előre haladjunk, hogy magasabbra emeljük fejünket. Sic itur ad astra.” Haladjunk tehát minél tovább, a csillagok felé.