Kamara-kiállítások a Szépművészeti Múzeumban
szerző: Plecskó Edina
A Szépművészeti Múzeum 100 ezer műalkotást is meghaladó állandó gyűjteményével a nagy európai művészeti múzeumok közé sorolandó. Ám az intézet nagy gondot fordít arra is, hogy időszaki kiállításai is érdemben szolgálni tudják a látogatók igényeit. Erről tanúskodott a Múzeum centenáriumi – 2006-os – évében indított 6 szériából álló Géniuszok és remekművek kamarakiállítás-sorozata, amelyet sikeres vállalkozásként követett a 2007-ben megvalósult Hundertwasser- tárlat is.


A jubileumi évfordulóra szervezett Géniuszok és remekművek kiállítás-sorozat célja az volt, hogy egy-egy jól ismert festőt más megközelítésből mutassanak be a nagyközönség számára, a témákat pedig rendhagyó módon járják körbe. Konstruktív szándékukat a Magyarországon eddig sosem látott képek bemutatásával erősítették, amely műveket a Szépművészeti Múzeumban fellelhető alkotásokkal egészítettek ki. A sorozat első tárlata Tiziano Madonnát ábrázoló képei köré épült fel. A második, Tengeri csaták nevezetű tematikus kiállítás Veronese, Turner és Kandinszkij nyomán mutatta be a festői látásmód alakulását a reneszánsztól a klasszikus modernitásig. A sorozat harmadik eleme a francia barokk mesterének, Poussin-nek, egy Louvre-ból érkező remekműve köré épült. A  negyedik kiállítás alkalmával ismét Tizianohoz tértek vissza, A titokzatos férfi címmel rendezték meg azt a programot, amelynek középpontjában A szürke szemű férfi képmása volt.

A Szerelmes Picasso névvel illetett ötödik kamara-kiállításon a párizsi Picasso Múzeumból kölcsönzött alkotássokkal kívánták a jeles festő magánéletét bemutatni. A sorozat záró tárlata Győztesek, vesztesek, áldozatok címmel ikonográfiai típusú kiállítást példázott, amelyben Klimt, Cranach és Palazzo egy-egy bibliai ihletésű alkotását állították középpontba
 A kamara-sorozatok egyéni sikereik mellett összességében is adóztak a képzőművészet szerelmeseinek: nem csak a világhírű külföldi múzeumokból kölcsönzött műalkotások kiállításával, hanem a Szépművészeti Múzeum gyöngyszemeit is egy eredeti struktúrában való bemutatásukkal.

2007-ben Friedensreich Hundertwasser munkásságát átfogóan készítették el azt a kamara-kiállítást, amely az Egy varázslatos különc címet kapta. A Magyarországon többek által is építészként ismert osztrák művész számos más területen hagyott hátra – a kiállításon is megcsodálhatott – elévülhetetlen értékeket: festményei, grafikái, iparművei és környezetvédő attitűdje nyomán realizálódott tevékenysége szolgálnak erre kiváló például. Ő maga leginkább festőnek vallotta magát. Védjegye volt, hogy sosem használt egyenes vonalakat, ezt jól bizonyították a kiállított művek – összesen 36 festmény, 50 grafika, egy papírsárkány-sorozat és 3 kárpit – is. Bennük a színek és formák tobzódását éppúgy megfigyelhettük, mint a látogatók számára egy külön teremben bemutatott, fotókkal illusztrált épületeiben. Művészete a bécsi századforduló világából eredeztethető, forrásait a szecesszió formakincsében és a Wiener Werkstatt munkamódszerében fedezhetjük fel. Pályája során azonban olyan, egymástól távol eső művészeti jelenségek is megérintették, mint a naiv festészet, az informel, illetve Antoni Gaudí építészete.
Hundertwasser életében nem csak művészetével, hanem filozófiájával és gondolkodásmódjával, különc viselkedésével is felhívta magára a figyelmet, hiszen az emberi jogok, a világbéke és a környezetvédelem elszánt harcosa is volt. Minden eszközt felhasznált mélyen humanista, az ember és az őt körülvevő környezet harmóniájának megteremtését hirdető életfilozófiájának kifejezésére. E szellemben festékeit is saját maga állította elő, további újítása pedig az a környezettudatos bio WC, amelynek installációját a nagyközönség számára részletes használati útmutatóval együtt állítottak ki.
A tárlat teljesíteni tudta a művész munkásságát teljes körben bemutatni kívánó szándékot, színvonalát pedig az eddig felsorolt művek mellett az a film is növelni tudta, melyben a művész saját maga beszélt munkásságáról.
A Múzeum kamara-kiállításainak sora természetesen folytatólagos. Meg kell említenünk a Picasso, KIee, Kandiszkij művész-hármas szintén tavaly bemutatott tárlatát, vagy a többek között idén megrendezendő Ferdinand Hodler munkásságát felölő kiállítást is.