|
|
| | | | | Rejtő az örökké nyugtalan: bokszoló, légionárius, író |  szerző: Kinga |
Úgy hiszem minden ember, ki sok tájat bejárt és megannyi emberrel kapcsolatba lépett, beszélgetett velük; az nagyon is izgalmasan tud mesélni. Úgy, hogy azt nem lehet megunni, hogy kíváncsian várja a hallgatója a folytatást, a fordulatokat, a szóvirágokat. Nos, Rejtő született Reich Jenő ilyen "tragikus hős" a híres magyarok tablóján. Valószínűleg a sokszínű tapasztalat teszi ezt az emberrel, megcsiszolja, bölccsé teszi, de az is lehet, hogy egyszerűen talentumnak kell születni, jó tollal, zseniális humorral.
 Akárhogy is vesszük, nem véletlen, hogy Rejtő Jenő/ alias P. Howard neve mind a mai napig jól cseng. Szavait, tollából születő alakjait a mai napig idézik. Alakjai mögött kalandos életének empíriája húzódik. Gyerekként több iskolát elfogyasztott, majd bokszoló idolja, jó barátja: Rózsa Jenő miatt bokszolni kezd. Három helyen is, ám erről csak utólag értesül minden edző. Hozzá kell tegyem, teljes megdöbbenéssel lamentálva: Hogyan bírta a háromszoros kiképzést. Ezután színésznek áll, majd szomorúan lelép a színről, mert "csak" jó és egy darabban ráadásul fel is sül, meghiúsítva ezzel 19 éves korában teljesülni látszó nagy álmát. Kirúgják, mégis sikerül ajánlólevelet szereznie - Szidi néninek hála - Heltai Jenőtől és Márton Miksától, némi pénzzel irány Berlin. S ezzel kezdetét veszi két év kalandozás (Igazi magyarhoz méltón). Merre járt még? Mit is csinált? Csavargott, mikor hogyan éppen mit volt dolgozott, s igencsak sok tájat bejárt Franciaország, Németország, Olaszország és Afrika útba ejtésével. Gondosan meglátogatva mindegyik ország csavargóinak börtönét. Csodálkozunk ezek után például ezen a jól eltalált mondaton: "Tavaly Nápolyban loptam egy kockás felöltőt, és azóta úgy érzem, hogy úrnak születtem."
Hazatérvén továbbra is anyagi gondokkal küszködve barátait tanítja "idegenül" beszélni, közben riporter, tördelő és szerkesztőségi titkár. Tudja jól, hogy tehetsége az írásra van, ám inkább a novellák felé húz. Ám egy véletlen találkozó gyerekkori barátjával, Nádassy Lászlóval a New York kávéházban elvezeti a kabaréírás felé, mely elhozza a sikert és számtalan jelenetet, színdarabot, vígjátékot, egyfelvonásost. Szoros barátság és megannyi hasonló vonás fűzi Karinthy Frigyeshez, aki ma már úgy mondanánk: gondos reklámkampányt kieszelve vezeti be barátját a pesti közönség tudatába. S azok a filléres könyvek, melyeknek megjelenését szüleink/nagyszüleink (most már inkább ez utóbbiak) várva vártak kötetről kötetre egy véletlen ismeretségnek köszönhetően születhettek meg. Rejtő  ugyanis bokszoló növendék korából fakadóan jó barátságban volt Müller Györggyel, a Nova kiadó tulajdonosának (Müller Dávid) unokaöccsével. Egy balatoni beszélgetés, egy jól csengő új név majd megjelenik első Nova-regénye, "A pokol zsoldosai" P. Howard álnévvel, 1936-ban. Így kezdődik írói karrierje, melynek a II. világháború, s a munkaszolgálatos behívó vet véget. Nagykátára hívják be, Ukrajnában szolgál, egy sorstársa szerinti utolsó szavai ekként szóltak: "- Rajna, ...te fogsz kivinni? (ti. hullákat kellett a mínusz negyven fokban kihordaniuk) - Én. - Nehéz leszek. - Nem baj." Jóval később: "- Hanem... a Nagy Regényből nem lesz semmi. Pedig... készen van. Itt bent, érted - ujjával a homlokára bök. - Csak hát... hiába, ...te is tudod, hogy hiába."
S még megannyi mindent lehetne és kéne elmesélni életéről... aki kíváncsi járjon utána, a fővárosi Magyar Zsidó Múzeumban Rejtő Jenő legendás élete című kiállítás május 17-ig tekinthető meg. A Petőfi Irodalmi Múzeummal közös tárlat megnyitóján először láthatta a közönség Varsányi Ferenc Volt egyszer egy regényhős, akit P. Howardnak hívtak című animációs dokumentumfilmjét.
|
|
 |
|
