|
|
| | | | | Abigél musical – Háború cukormázban? |  szerző: Tóth Tamara |
A világháborús események nem csupán szemtől szemben befolyásolták az emberek életét, a háttérben meghúzódva, és a jövő kilátástalanságát előrevetítve is alakították a sorsokat a valóságban és a képzelet alkotta művekben egyaránt.
 Az elsősorban ifjúsági regényként számon tartott Abigél, majd a belőle készült film generációknak mesélte el a háború elől vidékre menekített Vitay Georgina történetét. Az egy évvel ezelőtt bemutatott musical ugyan új aspektusból, de a zenés színház kedvelői számára valószínűleg méltóképpen állítja színpadra Szabó Magda regényét. A mű apropója is maga a háború, hogy az 1943-as évben is létezett még olyan hely az országban, ahol ha rövid időre is, de el lehetett bújni a hatalom elől. Vitay tábornok Árkodra, egy bentlakásos lánynevelő intézetbe vitte egyetlen gyermekét, Ginát. A titkos ellenállás egyik vezetőjeként ugyanis meg akarta akadályozni, hogy a lányának életét kockáztassa a céljai érdekében. Egy musicalben nehéz megjeleníteni apa és lánya olyan szoros kötődését, és egymásra utaltságát, mint ahogy azt Szabó Magda szavakba öntötte. Ez nem is sikerül minden esetben a színészeknek. A fejlődéstörténet jelleg így sajnos elvész, de „kárpótol” a színes jelmezkavalkád, és az állandóan mozgásban lévő színpad.
A musicalbe beemelték azt a vonalat, ami a regényben is igen hangsúlyos: az ellenállás kibontakozását, és szemben vele a vak hitet, ami kötelezővé teszi az eszmét, hogy Magyarország meg fogja nyerni a háborút, és áruló, aki másként gondolkodik. A titokzatos ellenálló vagy ellenállók életüket kockáztatják, amikor ilyen, és ehhez hasonló feliratokat festenek a város különböző pontjaira: „Magyar anyák, fiaitok háborúzni ne hagyjátok, nem, nem soha, ne adjátok oda! 200 ezres magyar sereg Don kanyarban odaveszett! A sorsuk temető, a béke a jövő…” Az elszánt békepártiak mindent megtesznek, hogy foganatosítsák az emberekben, hogy a háború elveszett, és a fronton folyó harcoknak semmi értelme. A fiatal lányokhoz ebből nem sok jut el, hiszen a Matula falai védőburkot képeznek, és a mindennapi dolgaikat nem befolyásolja még közvetlenül a háború. Georginát ezért is sokkolja, amikor édesapja feltárja előtte a valóságos helyzetet.
Kőnig-Abigél látszólag ügyefogyott karakterének megfelelő ellentéte a férfias Kalmár, aki egyben a hazafiasság álarca mögött a világháború híve. Az adaptáció azonban pont a két – a regényben alaposan kidolgozott – szereplőt hanyagolja el, főleg a címszereplőt, és így a Gina melletti legfontosabb alak szinte alig szerepel. Kocsák Tibor-Miklós Tibor munkájában a dramaturgia sok fogyatékossága ellenére azonban középpontba helyeződik a háború borzalma, az életbe lépő zsidótörvények, és a rengeteg véráldozat. Mindez a mű bármilyen feldolgozásának kellő komolyságú társadalmi-politikai hátteret ad.
|
|
 |
|
