|
Artkatakomba- óvóhely csak bátraknak | szerző: Szántó Sz. Erika
|
Szirénázás. KÖTELEZŐ a Jászai Mari téri Meki melletti óvóhelyre lemenni. Bár ne lenne. Bent sötét, gyereksírás és rehabos alkoholisták amatőr színjátszó csoportja fogad minket.
Más nem is: ugyan tétován álldogálunk a pult mellett, ügyet sem vetnek ránk. Egyedül fedezzük fel hát a kocsmát, ahol a legkellemesebb helynek a felrobbant szív című kép melletti asztal tűnik (?!). „Hadd meséljem el történetemet a gombáról”- hörgi az egyik whiskyben és borban ázott májú „színjátszó”. Kezdődik a próba. Nagy az Isten állatkertje…csak alacsony a kerítése.
Személyzet: 1- volt? Fogadtatás: 1 Légkör: 1 –felrobbant szív, kék madár és bűz Kínálat: 2 Mosdó: 0- soha többé. Legyen inkább Hugyos Jóska a nevem. Közérzet, összbenyomás: 2- messziről elkerülni Összesen: 60/7
|
szerző: Kinga
|
A hely adta fantáziakalandok és a megvalósítás között valóban nagy szakadék tátong. De izgalmas volt látni egy óvóhelyet, szűk lépcső vezet le, vaskos ajtó fogad (nyitva), mely vashevederekkel zárható (piktogram mutatja a nyit-zár irányokat), majd tovább 3 lépés, újabb ajtókeret, még 2 lépés és megint, annak idején mindegyikben állt egy ugyanolyan falnyi vastag nyílászáró, mely védett a robbanásoktól. Elképesztő, ha nem lenne citromsárgára festve a fal nyomasztó lenne. Így más miatt az. A hely elősegíti, hogy beleéljük magunkat a légiriadók lármás, véletlenszerű tömegének összejövetelébe. Itt ugyanis egymás "szájában" ülhetünk csak, nem lehet oly halkan beszélni, hogy ne halld a kéretlen szomszédod, viseld rajtad mélázó tekintetét. Voltak pillanatok mikor egészen elevenen felderengett, milyen lehetett itt lenni "élesben". Klausztrofóbiásoknak tilos! Történelmi kalandoroknak kötelező.
Személyzet: 2 (fő volt) Fogadtatás: 3 ("Ezek a lányok mit keresnek itt?") Légkör: 4 Kínálat: 5 - átlagosan szegényes Mosdó: 1 -kicsit bizarr Összbenyomás: 4 - Van akit vonz a hely történelmisége... Összesen: 60/19
|
szerző: Tóth Tamara
|
Nekünk, akiknek a második világháborúról már csak a déd- és nagyszüleink meséltek, furcsa élmény önkéntesen egy óvóhelyre lemenni. Viszont sokkal többre számítottam az alapján, amit a honlap előrevetített. A múlt árnyéka nem illant el teljesen, de a hely kialakítása mintha arra törekedne, hogy ne nagyon gondolkodjunk, inkább adjuk át magunkat a szerintük bohém, szerintem inkább mesterkélten művészieskedő légkörnek. Adott ez a történelmi emlék, ahol néhány évtizeddel ezelőtt emberek sokasága menekült meg, és élte túl, ahogy sok esetben romba dőlt a felszín feletti lakóhelye. Ezt elfelejteni nem szabad, ahogy fele sem igaz tulajdonságokkal felruházni a jelenlegi funkcióját. Személyzet: 3 szót sem érdemel Fogadtatás: 2 még annyit se Légkör: 3 Kínálat: 5 - unalmas Mosdó: 1 – ennél még egy vödör is jobb Összbenyomás: 4 – félelmetes, de az emberek miatt Összesen: 60/18
|
szerző: Plecskó Edina
|
Önmagát a kortárs kultúra „óvóhelyeként” aposztrofáló Artkatakomba funkcionalitását tekintve erős kérdőjeleket hagyhat egy oda betérő vendégben. A kortárs művészeti galéria és egyben kávézó vendéglátó célzatú egysége ugyanis a tapasztalatok alapján pusztán járulékos tevékenységnek tűnik, míg a falakon függő képek és a jelenlévő képzőművészeti alkotások a kiállítótér prezentálásnak megfelelő kellékei. S ha italfogyasztásunk dugába dől is, a hely kulturális fogyasztásra gyakorta csábít: koncertekkel, filmklubokkal, tudományos hétvégékkel, irodalmi és színházi estekkel várják az embereket a föld alá. Teszik mindezt a város szívében, félhomályban, egy szürrealitást kölcsönző világban. Személyzet: 3 – nem sokat tapasztaltunk belőle Fogadtatás: 2 – meglehetősen kevés figyelmet kaptunk Légkör: 3 – bizarr Kínálat: 4 - szerény Mosdó: 1 Összbenyomás: 4 – a negatívumokat legalább Yonderboi zenéje oldotta Összesen: 60/17
|
|
|
|