|
|
| | | | | Egy szerelem három éjszakája |  szerző: Szántó Sz. Erika |
Radnóti Miklós életének utolsó időszaka ihlette film, az azonos című musical továbbélése. A történet a II. világháború nehéz napjaiba vezet vissza, ahonnan bár az egyetlen kiút a költészet, végül mégsem győzedelmeskedhet a jó.
 A Petőfi Színház társulata a hatvanas évek elején döntött úgy, hogy modern zenés darabot készít, szakítva a bécsi operettek mézes-folyós hagyományaival. Az Egy szerelem három éjszakája pedig lehet, hogy épp eme kísérletező kedvnek hála, szerencsés csillagzat alatt született. A darabot Hubay Miklós jegyzi, dramaturgja Ungvári Tamás irodalomtörténész volt, a dalbetétek szövegét pedig híres költő-műfordítónk, Vas István írta.
A történet szerint a tehetséges fiatal költőt, Bálintot katonának hívják be. Szerelmesével, Júliával tölti a bevonulást megelőző két napot és éjszakát. A laktanya küszöbéről azonban visszafordul. Ellenszenve és életösztöne erősebb a félelménél. Egy idős festőbarátja rejti el őt egy francia fiúval együtt, akinek szintén bujkálnia kell. Itt módja van Júliának is titokban meglátogatnia. A szerelmesek azonban nem lehetnek együtt sokáig. A rendőrség letartóztatja a leányt röpiratok terjesztésével vádolva. Bálint azt hiszi Júlia elhagyta és önként jelentkezik. Többé nem tér vissza, életét veszti. Szellemi hagyatékát - utolsó versét - három bajtársa, a "három királyok" hozzák meg, de gyarló emlékezetük kihagy, és hiába próbálják átadni a végső üzenetet, a hosszú úton hazafelé elfelejtették.
A musical sikerének köszönhetően a filmváltozat Révész György rendezésében 1967-ben készült el. A történetben annyi a különbség, hogy a színpadon csak mellékszereplőkként megjelenő „háromkirályok” (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) a filmváltozatban mintegy az antik drámák kísérő-magyarázó kórusaként követik a főhőst. És nem is akárhogyan, a három figurát ugyanis a film- és színművészet három nagy alakja: Sinkovits Imre, Latinovits Zoltán, Darvas Iván testesíti meg.
|
|
 |
|
