Eastern Promises
szerző: Baranyai Richárd
A kezdet: meghal egy kislány (14 éves), de még megszüli a gyermekét. A szülésznő (Anna) talál nála egy naplót, oroszul, és micsoda csoda, ő is pont egy orosz családból származik. A naplóval elmegy egy orosz étterembe, ahol segítséget kér...

És itt kezdődik a bonyodalom. Előkerül a sofőr/takarító Nikolaj, a főnök/herceg Kirill és a nagyfőnök/király Semyon. Kiderül a maffiózó lét, meghal néhány ember... Ahogy az lenni szokott. Jól látjátok, nem szeretném a történettel koptatni a billentyűzetet... Ami fontosabb, az a stílus. Végre nem egy olyan „romantikus”, digó maffiafilm, ahol még szeretjük is a főgonoszt. Nem a tündöklés és bukás története, ahol elgondolkodunk azon, hmm, milyen jó is lehet ezeknek...

Ez a történet egy kiragadott életkép az orosz maffia koránt sem szép mindennapjaiból. Abból az életből, ahol föláldozzák az egyik legjobb emberüket, mert a főnök fia elszúrt valamit. Ahol a szaunában ücsörgő seggpucér csávót linleumvágóval akarják földarabolni. Az a világ, ahol a börtöntetkók alapján határozzák meg mennyit érsz. A filmben végig ott van „civil” oldal naiv felfogása (a szülésznő személye), ami szembeszáll az alvilág kegyetlenségével (Semyon mindent elsöprő hatalma). Ez a csata csúcsosodik ki a film utolsó jelenetében, ahol Kirillnek meg kellene ölni a kisbabát, de ezzel a helyzettel már ő sem tud azonosulni. A történet nem pörgős, viszonylag kevés benne az akció jelenet, és amikor van, az is lassúra lett vágva, erőteljes, olyan mint a Volga, lassan elsodor bármit. Ennek ellenére a film nagyon tömény, a szereplők jól játszanak és hozzák is a karaktereket.



Mélyíti a hatást az is, hogy a szövegek egy része oroszul van, és ahol netán
Eastern Promises - Gyilkos ígéretek
(Eastern Promises) 2007

rendező: David Cronenberg
forgatókönyvíró: Steve Knight
szereplő(k):
Naomi Watts (Anna)
Viggo Mortensen (Nikolaj)
Vincent Cassel (Kirill)
Armin Mueller-Stahl (Semyon)
Sarah-Jeanne Labrosse (Tatjána)
Jerzy Skolimowski (Stepan)
angolul szólal meg egy orosz, ott valóban eléggé töri a nyelvet. Kevés olyan filmet láttam, ahol figyeltek volna erre, ahol ennyire valósághűen akarták volna visszaadni ennek a világnak a mibenlétét. Ugyanez igaz a tetoválásokra is. Legjobb tudomásom szerint a valóban létező jelképeket használták. Úgy egy óra után, van egy jelenet, ahol a tetoválásokból határozzák meg a sofőr életútját. Úgy tudom, a valódi alvilágban is, valaki, akin ilyen tetoválások láthatóak, azt az életutat járhatta be, amit a filmben leírnak. David Cronenberg tehát kitett magáért a rendezésben, mint Viggo Mortensen (Nikolaj) és Vincent Cassel (Kirill) is a szereplésben, előző annyira, hogy Oscarra is jelölték. Nálam különdíjas az Ural motor, ami köré kisebb fejezetet szőnek, de ez valószínű csak azért van, mert négy helyett csak két kerékkel rendelkezem.