|
|
| | | | | Da Vinci - na még egyszer |  szerző: Pásztor Alíz |
Napjaink divatos múltidéző témája a reneszánsz, s prototípusa a polihisztor ’Leonardo, ser Piero fia Vinciből’ (Leonardo di ser Piero da Vinci). Debrecenben 2007-ben láthattuk Az igazi Da Vincit, amelyen a mester elkészült alkotásai és tervei alapján létrehozott „tárgyak” voltak láthatóak. Azonban ha az nem lett volna elég igazi, idén a fővárosunkban kerülhettünk közelebb a zsenihez.
 Sajnálatos módon a kiállításnak hamarabb be kellett zárnia „technikai okok miatt”, így ha nem is programajánló, de programbúcsúztatóként szemléljük át még egyszer, hogy a kiállítók mit is valósítottak meg – tíz év alatt, hiszen addig készült a tárlat – abból, ami kipattant a Géniusz fejéből. A kiállítást az Anthropos Association of Italy és a Grande Exhibition hozta létre az Olasz Kulturális Minisztérium bőkezű támogatásával. Da Vinci találmányait feljegyzései alapján alkották meg az olasz tudósok, s tematikailag rendezték: fizikai és mechanikai elvű gépezetek, katonai gépek, vízi-, légi szerkezetek, zenei eszközök. Mint a legtöbb zseni, meghaladta korát, vagyis jövőbe látó módon képzelte el például a siklórepülőt, helikoptert, tankot, tengeralattjárót, „talpakat vízen járáshoz”. A megvalósított tervekből több mint 60 darab lett kiállítva, jórészt életnagyságúak – és kipróbálhatóak (ha már interaktív a kiállítás) –, melyeket az akkoriban ismert anyagokból és technikával hoztak létre.
Ez persze nem lehetett egyszerű, a feljegyzések XV. századi dialektusos szövegek – ez még csak a kisebbik gond, hiszen – a tudósoknak meg kellett küzdeniük Leonardo „trükkös-tükrös gyorsírásával”. Mellesleg aminek csodás írásképét mi is megcsodálhattuk, hiszen feljegyzéseinek – amely „csak” 6000 oldal (a teljes naplónak valószínűleg csak a negyede) – másai, részletei is kiállításra kerültek. Természetesen híres festményeit – és a róluk készült háromdimenziós animációkat – is megcsodálhatta a nagyérdemű (Utolsó vacsora, Önarckép, Hermelines nő, Angyali üdvözlet, Sziklás Madonna, Madonna Benois, Madonna Litta, a Zenész képmása, Szent Jeromos valamint a Vitruvianus eredeti méretű reprodukciói), s külön részt szenteltek a bájosan és titokzatosan mosolygó Mona Lisának.
Vagy már nem is annyira titokzatos? Pascal Cotte, francia mérnök, éveken keresztül vizsgálta a festményt találmányával – a multi-színkép kamerával. Még 2007-ben, sajtótájékoztatón  foglalta össze vizsgálódásainak menetét, eredményét: kamerája a teljes fényspektrumot átfogja (ultraibolyától az infravörösig), ezzel elképzelhetetlenül nagy felbontás valósul meg (22 ezer gigabájtos), továbbá olyan szkennelési eljárást tett lehetővé, amely megmutatja a festmény rétegeit. Ezekkel az eredményekkel a Louvre múzeumnak – ahol az eredeti festmény is megcsodálható – is meglepetést tudott okozni. Összesen 25 titkot fedezett fel: Leonardo egyedi festészeti technikájáról, az általa használt alapanyagokról, s azt is bebizonyította, hogy a hölgynek igenis volt szemöldöke és szempillája, ill. a ma ránk mosolygó ajkak is „öregedtek”, (na, jó, csak változtak) az idők folyamán.
A VAM Design Center csupa világhírű és nagyszabású rendezvényekkel csábítja a közönséget kiállításaira: a Bodies közel 300 ezres látogatottsággal zárt be 2008 végén, de nem maradhatott le sokkal a Da Vinci – A géniusz című interaktív utazótárlat népszerűsége sem.
|
|
 |
|
