G.Ö.R.CS.
szerző: Balogh Eszter
Leonardo… Festészet… Utolsó vacsora… Ókor… Görög regék… Hogy jön ez össze…? 

kép:www.katartstudio.huA hiányzó kapocs az Utolsó vacsorában rejlik, és abban a tényben, hogy a Görögök Összes Regéi és Cselekedetei valójában nem (csak) a görögökről szól. Még alig melegedett át a székünk a Centrál Színházban, mikor hőseink egy laza „hagyjuk a görögöket” felkiáltással inkább bibliai történetekre siklanak, itt pedig már kaphat helyet Leonardo, akit szintúgy megihletett a keresztrefeszítés előtti étkezés. Az ominózus, többszörös háromszög kompozícióról annyi bőrt húztak le, amennyi még egy gyíknak is sok: véltek felfedezni benne kódot, kottát, rekviemet, mindenféle rejtélyt és rejtvényt, és most a Shakespeare-művek is kezébe veszi, hogy saját értelmezésében bemutassa nekünk Jézus utolsó estéjét. De a G.Ö.R.CS. ettől függetlenül nem is a Testamentumról szól. Lear
Írták: A. Long, R. Martin, A. Tichenor, írták még: Kálloy Molnár Péter, Kálid Artúr, Gáspár András, torzította és versek: Kálloy Molnár Péter, L'Actor: Gáspár András, aki először megbotránkozott rajta: Kálid Artúr 
 
király, az apostolok, az Olympos-i istenek, mind-mind ürügy arra, hogy az alkotó trió a saját briliáns – egyesek szerint fájdalmas humorát csillogtassa. Ízlések és pofonok, annyi biztos, hogy a betérő néző egy könnyed, improvizatív, nagy világmegváltást nem ígérő darabra számíthat, melyet három igazi, sok búzamezőt látott ufó konferál fel, és a fanyar viccek nem kímélik az ókori történetek egyetlen fontos szereplőjét sem.

"A Görögök Összes Regéi és Cselekedetei műfaját tekintve egy kész tragédia, a Shakespeare Művek terméke. Ez az előadás a legmodernebb improvizációs technikával készült, munkatársaink a legmerészebb újításokat alkalmazzák."
(Kálloy Molnár Péter)

"Nem váratlan, hogy három nagyon tehetséges színész - Kálloy, Kálid és Gáspár - akik jól mozognak és énekelnek, valami nagyon szórakoztatót tudnak összehozni, bármilyen témát választanak is segédeszközül."
Józsa Ágnes (Criticai Lapok)

"Aki látta a három színész előző közös vállalkozását, az tudta mire számíthat. Az ismert angol drámaíró művei után most a nem kevésbé ismert bibliai történetek kerültek terítékre. A humort zsigereikben hordó színészek percenként más szereplő bőrébe bújnak és hihetetlen energiával, ötletgazdagon játsszák végig az előadást. A magyar színházi életben helye van az ilyen előadásnak, de talán nem baj, hogy ennyit kellett várni rá."
Hermann Irén (Zsöllye)