A hős és a csokoládékatona
szerző: Plecskó Edina
Ahogyan G. B. Shaw szinte minden darabjának középpontjában a szerelem áll, úgy képezi a Katona József Színházban ez év áprilisában debütált A hős és a csokoládékatona  című vígjátékának is kiváló alapját a szerelmi kalamajkák sora, balkáni zenével fűszerezett operettként a nézők elé tálalva.

Bernard Shaw darabjának eredeti címe (Arms and the man) „fegyvert és vitézt” idéz, amely erősen ön-ironikus darab a drámagyártás elfogadott divatjából kilépve keltett megütközést. VII. Edward király a szerzőt egyenesen őrültnek titulálta, aki határtalan színpadi pimaszsággal felvértezve írta meg művét, ám szemtelenségét végül siker koronázta. A közönség rokonszenvének kivívása mellett Oscar Straust a darab megzenésítésre késztette, akinek Csokoládékatona című operettjét 1908-ban mutatták be a Theater an der Wien-ben, míg az amerikai filmesek egy Nelson Eddy főszereplésével készült zenés filmet adaptáltak belőle. A Katonában idén bemutatott színművet Réz Ádám fordításában, Máté Gábor rendezésében láthatjuk Monori András zenéjével és a dalszövegeket jegyző Várady Szabolcs munkájával kiegészülve.

A történet a XIX. századi bolgár-szerb háború idején játszódik 1885-ben, amikor a szerb hadsereg egy svájci zsoldosát, Bluntschli kapitányt (Kocsis Gergely), a bolgár Petkov őrnagy lánya, a hősökért rajongó Raina (Jordán Adél) megmenti a haláltól. Később Bluntschli, a csokoládékatona hálája jeléül felkeresi Petkovékat, amely látogatás aztán szép sorban különféle bonyodalmakat generál. A svájci ugyanis elhódítja Raina szívét jegyesétől, az indulatos és egy kicsit együgyű Szergej őrnagytól (Nagy Ervin). Ám a kapitány sem marad pár nélkül, ő inkább Luka, a rangján alul álló, de nagyravágyó cselédlány kegyeit keresi. Az előző szálhoz híven természetesen Lukának is van már férjjelöltje, Nikola, a szolgáló személyében, aki így hoppon marad, ám őt a pénz mindig is jobban érdekelte a szerelmi érzéseknél. S ha ez a históriafolyam nem lenne elég, a már említett Petkov őrnagy (Haumann Péter) tudomást szerez minderről, míg felesége, Ekaterina (Bodnár Erika) Szergejhez fűződő gyengéd érzelmeinek okán kapcsolódik a történethez.

Shaw egyfajta látleletet ad a bolgár és keleti világszemléletről, az önámításról, mely szerint ők európai színvonalon élnek, miközben heves kitörésekkel palástolt általános tudatlanságukat a Nyugat által képviselt józansággal állítja szembe. Mindezt kifejezendő a szereplők nem pusztán vígjátékot, hanem önparódiát állítanak színpadra a jeleneteket megszakító musicalszerű dalbetétek eléneklésével. Ennek hangsúlyozására mikrofont is a kezükbe ragadnak egy-egy ilyen résznél, az irónia adta lehetőségeket mindinkább kihasználva. A keleties hangulatvilágot idéző élőzenei kíséret szintén a darab szerves részét képezi, a zenekar rendhagyó módon a színészekkel is folyamatos kontaktusban van és minőségi, igényes muzsikájukkal igazi zenei felüdülést biztosítanak. Nyáron, augusztus 21-22-én a Szentendrei Teátrumban láthatjuk a darabot.