Csokoládé
szerző: Baranyai Richárd
Adott egy kis Francia falu, Lansquenet-sous-Tannes (kitalált), és annak nem túl haladó gondolkodású életvitele. Telezsúfolva a rugalmatlanabbik tipusú keresztényi életvitel minden elemével. Adott a nő, Vianne Rocher, aki a lányával utazgat, ki tudja miért? És aki mint anyja is egykor, és mint lánya is később, kicsit kacérkodik a varázslattal.

Hogy-hogynem a két dolog találkozik, és ha már így alakult, Vianne boltot nyit a kisvárosban. Csokoládéboltot. És ezzel el is értünk a problémák alapjához. Ugyanis a városka lakói elkezdenek változni. A csokoládé „mágiája” fölszabadítja őket, és kinyílnak az életre. Persze van, akinek ez nem igazán tetszik, például Francis Reynaud... A történetet, a Csokoládé  sikerei után, Joanne Harris is folytatásra méltónak találta, így 2007-ben megjelent a Csokoládécipő, és 2008-ban a Girl with no shadow, aminek a magyarítása még várat magára.

Joanne Harris persze kölcsönzött a körülötte élők természetéből, viselkedéséből. Sok helyen olvashatjuk, hogy Vianne lánya nagyon hasonlít Joanne lányához. És természetesen az a mágia, amivel Vianne elbűvöli a kisvárost, megmutatkozik abban is, ahogyan Harris képes elbűvölni az olvasóit. Fontos része a történetnek az egyház  és egyházi dogmatizmus szembenállása a „pogány” életszemlélettel, az élet élvezetének kifejeződésével. Ebben a vonásban is megmutatkozhat valami Harris életfelfogásából, vagy legalábbis egy belső konfliktusból, a keresztényi neveltetés és a nyitott szemmel, szívvel létezés között. Talán ez az ami a könyv varázsát adja, ugyanis majd’ mindannyian kaptunk a keresztényi nevelésből, ilyen-olyan formában, és ki az, aki azt állítaná, hogy nem vágyik a varázslatos érzésekre, amikor kiélvezi egy jó bonbon ízét? Ennek a sokakban ott rejlő vágyakozásnak köszönhető, hogy a könyv nagy sikereket ért el. És mint az lenni szokott a sikeres könyvekkel az utóbbi időben, filmszalagra is rögzítették a történetet, Juliette Binoche és Jonny Depp főszereplésével. (Érdekes, hogy Depp hányszor előfordul a csokoládéhoz kapcsolódó filmekben...).



A film, a könyvhöz hasonlóan, nagy sikert aratott, és ezzel vitákat robbantott ki arról, hogy a papír, vagy a celluloidszalagos verzió sikerült-e jobban. Több helyen olvastam, hallottam, hogy nem tudták végigolvasni a könyvet, de a film a kedvenc művek közé került, viszont ennek fordítottját is. De ez nem is baj, nem kell egyeznünk. Az azonban kétségtelen, hogy vagy így, vagy úgy, de a történet képes volt belopni magát az emberek szívébe. És működött a Csokoládé mágiája.