Magyar meztelenség: Nagy Kriszta Meztelenség...hmm. Magyarok...hmm. Meztelen magyarok? Híres meztelen magyarok?! Nincs könnyű dolgom, prüd egy népség vagyunk! Különben is, a meztelenség egy sokkal mélyebb kérdés, ha a belekukkantunk, láthatjuk, hogy vallási és csúnyán, de leegyszerűsítve jogi része is van a dolognak, sokkal bonyolultabb, mint látszólag hinnénk, hogy csak ledobjuk a ruháinkat és már kész is. Szerző: Várnagy Emma Nem. A meztelenség művészet, kortárs tánc formájában nyilvánul meg, fotókon látható és szobrokat is csinálnak. DE - és itt jön a de, hiszen a magyaroktól a tánc idegen, nem igen járnak kiállításokra és sokkal szívesebben néznek szappanoperákat, mint a művészfilmekben(!) néha látható szőrös puncikat. A meztelenség üzlet, felhasználják a (meztelen) testet mint propaganda, mint megvásárolható tárgy és szemlélhető műtárgy. És az esetek 99%-ában az illető test egy nőé. Hát igen a sovinizmus még a mi kultúránkban is fellelhető! A maradék 1% a férfi alsóneműk és parfümök reklámja, amit nehéz lenne egy törékeny kislánnyal reklámozni... No, de vissza a művészethez. Nagy Kriszta. Emlékeznek, a kortárs festőművész, 1998? Neeem? Tereskova? Na így már mindjárt más. Született, Szolnok, 1972. január 24., '91-98 Képző, festő szak, '92-94 Intermédia, ingázik a művészet különböző ágai (zene, fotó, film, festészet...) között. Az első űrhajósnőről elnevezett együttesben tűnt föl 1995-ben, az U.F.O. c. videofilmben mint társrendező, főszereplő és énekes. Kinek melyik néven tetszik, ő volna a híres meztelen magyar. És hogy miért? Elsőnek talán azt a művét említeném, melynek szövege: kortárs festőművész vagyok. A kép pedig a művésznőt ábrázolja, fehérneműben. Feketeneműben. Aztán Rubens Bundás Vénuszát XX. századiasította: hat különböző mellvariációval. Nem is beszélve a hagyományos olaj-vászon technikával készült képeiről, melyeken gyakran látható/sejthető egy-egy cici. Sajnos, a művészet lehet meztelen (valóság) de erre nagyon kevesen nyitottak. Hiába próbálkozik Tereskova óriásplakáton (fehérneműreklámnak álcázva) is, festményekkel és fotókkal felhívni a figyelmet, hiába a sok táncelőadás Frenákéknál, hiába az összes "erőfeszítés" a művészek részéről, ha konzervatív kis országunk álszemérmes népe még a felöltöztetett művészetre sem kíváncsi. Szóval cikkem kedves olvasói számára kötelezővé teszek egy kis művelődést! Mindegy, hogy beülnek-e egy táncelőadásra a Trafóba, vagy megnézik Igor Lazin kiállítását egy kis férfi meztelenségért és kortárs önarcképekért, vagy tanulmányozzák Nagy Kriszta munkáságát, csak egy érdeklődést, hogy miről is szól a kortárs festőművészet!