Ki a csöcs az a Nagy Imre?

"Beugrok a mekibe és tolok egy kerge-marhás burgert. Lehet, hogy megeszi az agyam, de legalább nincs benne csalamádé."
 
1989. A politikai helyzetre való tekintettel eltörölték az 1945 utáni történelem tételeket. Este a Moszkván Royal bizniszt ajánl: "Utazás, lóvé, amit akarsz!" A Moszkva téri nagyóra fél kilencet mutat, fiatalok ácsorognak a téren, várják a bulicímeket. Kigler kezében orosz pezsgő durran, Petya beleiszik az üvegbe, orrába fut a szénsav, Royal csúnyán kiröhögi... Csömör megszerezte a címeket, indulhat az este. Fel a "Szabhegy" tetejére, aztán át a várba, buliról bulira, végig a városon. Hajnalban vissza a "Moszkvára" hamburgerezni, aztán kopás haza.



Török Ferenc a Moszkva térrel kezdte, majd trilógiává duzzasztotta a rendszerváltás fiataljairól szóló műveit.  A balatoni vendéglátózásról szóló Szezon (2004) és a brókergazdagságot hirdető Overnight (2007) már a bizonytalan időben felnőtté váló, sikertelen húszas, majd sikeres harmincas éveibe lépő nemzedék problémáit feszegeti. Török Ferenc diplomafilmje volt az “így jöttem típusú” Moszkva tér (2000). A történet ’89 tavaszán-nyarán játszódik, szereplői érettségi előtt álló 18 éves fiatalok, és ahogy a későbbi statisztikai adatokból tudjuk: a rendszerváltás leendő nyertesei. Itt mindenki tiszta lappal indul, főhőseink a történelem nehezebb pillanataiban még nem éltek („Ki a csöcs az a Nagy Imre?”), a jelent pedig csak a televízióból ismerik (Kádár János halála), ami igazán érdekli őket az a zűrzavart kihasználó, stiklikkel teli érettségi, a minél könnyebb pénzszerzés és a bulik. A történet a jelenben játszódik, a rendező nem misztifikálja túl és nem elemzi a rendszerváltást, leginkább csak helyzetképet ad szereplői hirtelen lehetőségeiről és gondjairól.



Török Ferenc - aki azóta már mindenkinek Török Feri - története egyébként erőteljesen épít az önéletrajzi elemekre, hiszen a rendező is olyan gimnáziumba járt, ahol előre lehetett tudni a tételeket, ő is a Moszkva téren lógott, ha tehette. Ennek ellenére a Moszkva tér inkább generációs film, mint némileg szentimentális egyéni visszaemlékezés, anélkül, hogy misztifikálná ezt a generációt, amely véletlenül pontosan a rendszerváltás "pillanatában" vált éretté, anélkül, hogy akkor tudatában lett volna annak, hogy mi zajlik körülötte. A színészek közül elsősorban a két főszereplőt, Karalyos Gábort és Balla Esztert, valamint a vagány, gátlástalan Kiglert játszó Csatlós Vilmost érdemes kiemelni, és persze az olyan "jól bevált" színészek is hozzák a formájukat, mint Csuja Imre, Kovács Zsolt, és a már régóta nem látott Béres Ilona. A Moszkva tér, nem véletlenül, a 2000-es szemlén nemcsak a rendezőnek jogosan járó legjobb elsőfilm díját nyerte el, de a közönségdíjat is, valamint az internetes szavazók díja mellett a Boci mamát zseniálisan megformáló Pápai Erzsinek járó elismerést a legjobb mellékszereplő kategóriájában.