Szása a Tretyakovszkaja megállójában állt, egy üres falra szegezve tekintetét. Erősen koncentrált, de nem gondolataira, hanem a lábában levő görcsre (Nogu Svelo! - Cramp in the Leg!), ugyanis a költői véna vélhetően pont jobb lábában volt található.
Legalábbis korábban ezt a felfedezést hozták nyilvánosságra a moszkvai tudósok, kooperálva a világhíres brit tudósokkal. Mivel Szása egy haikut akart a monumentális metróállomás csupasz felületére firkantani, muszáj volt a görcsre koncentrálnia.
Nogu Svelo! - Én körbejártam Moszkvát
Állt, csak állt Szása usankájában, szemét ide- oda forgatva, de semmi nem jött a vénából. Aztán eszébe jutott kedvenc kortárs költőjének és basszusgitárosának, Maxim Pokrovskiynek szavai.
- Ez lesz az! – csettintett egyet nyelvével, majd felrázva a kezében szorongatott kraszka flakonját neki kezdett a munkának. Homloka gyöngyözött az izzadságtól, ami aztán kérlelhetetlenül csurgott végig az arcán. Igaz kevéssé aggasztotta ez, mint inkább az, hogy a rendőrség akció közben kapja rajta, mert akkor rögtön jönne elméjére a peresztrojka. Ami valljuk be, Jelcinnek sem állt már olyan jól.
Mikor művével elkészült hátrébb lépett pár centit, hogy szemügyre vehesse aprólékos munkájának végeredményét. Kicsit elbambult közben, álla leesett, egy nyálbuborékot engedve szabad útjára. A tavalyi évre gondolt közben, mikor annyira rajongott a Russkajáért és az Ovchinnikov testvérekért, hogy egy negyvennyolcas rajongói Moszkviccsal Budapestig követte a zenekarokat, a két várost barátilag összekötő Artemovszk 38 rendezvényére.
- Micsoda este volt. – emlékezett vissza rég eltávolodva a felirattól. – Az a sok vodka meg a Kalinka – sóhajtott csendesen, ritmusra fordulva egyet-kettőt maga körül, a biztonsági sáv közelében.
- Izvinítje, bocsásson meg! – lépett hozzá valaki. Szása összerezzent a hangra. Elképzelhetetlen, hogy az utolsó pillanatban fülelje le a policyja. Eszét vesztve futásnak eredt. Visszanézett volna, de már késő volt. Két gyorsan közeledő fénycsóvával ütközött. Azt talán még hallotta a nagy hangzavarban, hogy a jólfésült negyvenes, vélhetően amerikai úr arról érdeklődik, hogy merre kell felszállnia az egyetem tér felé.
Nogu Svelo! – Moszkvai románc
- She drew me away and locked the door/ my girl doesn’t love me anymore/ I didn’t say anything but in my head/ I had a plan to make them dead. – betűzte ki Igor lassan, míg a szanaszét repült testrészeket szedegette a metrókocsi alól, egy hideg, moszkvai éjszaka.
- Ahelyett, hogy a nyugati kultúrával fertőznék magukat, inkább mennének el egy kioszkba dolgozni. Csak gond van ezekkel a mai fiatalokkal. – gondolta magában, fütyörészve.
Nogu Svelo! - Vestochka
|
