Szélesi Sándor – Anthony Sheenard
szerző: Baranyai Richárd
Tudományos fantasztikum. Jól hangzik, hát még, ha magyar írja. Induljunk csak ki Nemeréből... (tudom, régi történet, és vannak sokkal újabb, jobb írók, várják csak ki a végét). Nálunk mindig is nagy hagyományai voltak a sci-fi-nek. Elég régen működött/működik a Galaktika magazin, ráadásul nagy népszerűséggel. Ami hogy-hogy nem 1996 környékén megszűnt. Majd újult erővel jelentkezett 2004. novemberében. Közben megjelent (2002. február) egy 15 számot megélt magazin is, az Átjáró, amely a Galaktika utódjának tartotta magát. Nos, itt már találkozhatunk is Anthony Sheenard nevével.
 
forrás: Népszabadsághttp://anthonysheenard.sfblogs.neTesóm nagy sci-fi mániás, mindent elolvas, amit amit csak talál, és jéé, nála is láttam már ezt a nevet. Sőt, emlékeim szerint egy-két könyve nekem is szerzett néhány kellemes, nevetéssel, izgalmakkal teli percet. Létrehozott egy olyan karaktert, (York Ketchikan) aki felettébb szórakoztató, a maga mindenen túljutó, mindent túlélő, flegma stílusában. Amolyan rosszfiú, aki valahogy mégis hős. Persze Ketchikannek kellett egy hely is, ahol „működhet”, így Szélesi, Fonyódi Tiborral együtt létrehozott egy teljes univerzumot, a Mysterious Universe-t. Az MU annyira jól sikerült, hogy azóta 20-22 könyv jelent meg amely itt játszódik, és a „hamarosan...” feliratot olvashatjuk további 5 címe mellett. Ehhez járul még a sok-sok novella amely a szerzők, vagy a rajongók billentyűin született.

Már ennyire is mondhatjuk, hogy szép teljesítmény. De nem csak ennyi van. Sheenard egy másik korba és teljesen más világba is elkalauzolja olvasóit. Az ősi magyar hiedelmek és istenségek világába (Vadásznak vadásza, Tündérösvény, A lelkek birodalma). Ehhez jön még az is, hogy néhány éve a Dreamworld nevű fantasy univerzumot is elkezdte benépesíteni fantasztikus képzelőereje teremtményeivel. Elég termékeny, nem? És még mindig nem elég neki. E mellett kiadványok művészeti vezetője volt a Kalandor kiadónál, és interjúkötetet írt híres sci-fi szerzőkről. Forgatókönyveket ír, és ki tudja hány fantasy, sci-fi világba látogat még el. Ennek a fáradhatatlan munkának meg is lett az eredménye, többször nyerte el a Zsoldos Péter nevével fémjelzett sci-fi írói díjat, közönségdíjat, és 2007-ben még az Európai Sci-fi Társaság (ESFS) legjobb európai sci-fi író díját is. Mondhatni neki sincs nyugta, nem az a pihenős fajta. Erre jövök én, és még bele is zavarok a napjaiba, kérdéseket teszek fel neki: 
 
-  Először is szeretnék gratulálni az ESFS díjához (valamint a Zsoldos Péter díjakhoz is), bár tudom kicsit elkéstem vele. Érez bármilyen változást az Ön, vagy a teljes magyar sci-fi irodalom külföldi megítélésében a díj elnyerése óta?
A külföldi megítéléshez az kellene, hogy a magyar sci-fi regények, novellák „elhagyják”  ezt az országot. Nem csupán az enyémek, hanem mindenkié, aki megfelelő  minőségben alkot ma kis hazánkban. Szükség lenne irodalmi ügynökökre, akik külföldön képviselik a magyar írókat. Miután ilyenek nincsenek, és a megjelenés csupán egészen szűk körű, így nem beszélhetünk megítélésről. Egyelőre ott tartunk, hogy jó lenne, ha a nyugat megismerkedne a magyar sci-fivel.

- Sajnos arról nem találtam információt, hogy lefordították-e már regényeit. Volt már rá  példa, esetleg keresték meg ilyen céllal?
Az Excalibur keresése című  tekintélyes regényt lefordították szlovákra, és két éve meg is jelent. Ez egy Mysterious Universe-regény, aminek vannak folytatásai, így reménykedem, hogy nem marad egyedül kint sem. Franciaországból volt érdeklődés egy novelláskötetem iránt, illetve egy novelláskötet nem hivatalosan angol nyelven is napvilágot látott. Ezen felül szerepeltem egy dán antológiában. Jut eszembe: a Vadásznak vadásza első pár fejezetét arabra is lefordították. Sajnos abból a kiadásból sem lett semmi.

- Úgy tudom jelenleg is több könyvön, novellás köteten dolgozik, valamint forgatókönyvet is ír. Milyen nehézségeket jelent a távoli jövőből (MU) a varázslat világába (Dreamworld) ugrani, majd vissza jelenbe?
Semmilyet. Teljesen külön „agy”  kell hozzá, így azt is mondhatom, hogy szinte kikapcsolódás váltani. Sosem unom meg a szereplőimet… A Mysterious Universe írásakor elengedhetem magam, nincsenek következmények. A Dreamworld viszont egy hihetetlen összetett világ, ahol minden eseménynek tucatnyi következménye lesz, nem csupán egy, de két valóságban is. És ezek mellett persze vannak egyéb sorozataim vagy önálló regényeim, amelyek megint csak más gondolkodást igényelnek. Szerintem jobb és élvezetesebb több fajta dolgot írni, mint egy fajtát.

- Belefér e mellett egy kis pihenés is az idejébe?  Mivel tölti legszívesebben a „nyugalmas” órákat?
A nyugalmas órákat írással. Ha nyugodt körülöttem minden, akkor dolgozom. Miután az írás magányos tevékenység, én pedig közösségi ember vagyok, hát a pihenés óráit inkább aktívan töltöm el – menekülök a nyugalmas tevékenységektől.

- Ha jól tudom, bár az Átjáró magazin megszűnt, még szerveztek az Átjáró nevével fémjelzett eseményeket. Ezt a jövőben is szeretnék folytatni? Tervezik a magazin újraindítását?
Óriási, önként vállalt munka volt az Átjáró szerkesztése, és mellette írni nem volt időm. Most inkább írni szeretnék, mint szerkeszteni és a nyomdával foglalkozni, meg a terjesztéssel. Rendezvényeket még fogunk csinálni, azokat nem hagytuk abba, évente egyet talán bevállalunk. Olyankor igyekszünk külföldi vendégeket meghívni, és összekötni filmes megjelenésekkel is. De ez sem könnyű munka, és nem kis idegeskedés. Mert Murphy törvényét itt is lehet idézni, hogy ami elromolhat, az általában el is romlik. Kiváltképp, ha külföldi színészről van szó…

- Mi a személyes jövője? Azt hogyan álmodja meg?
Könyvek és filmek. Filmek és könyvek. Jó lenne folytatni a Mysterious Universe-sorozatot, a Dreamworld-öt, a Városalapítókat, és persze vár még rám pár száz novella és több tucat egyéb regényötlet. Pár filmötleten is dolgozom, egyszer azokat is jó lenne a mozivásznon vagy a tévéképernyőn viszontlátni.