|
|
 szerző:
Balogh Eszter
|
Kinek mi jut eszébe, ha azt mondom: rendszerváltás előtti hangulat? Nem akarok politizálni, szimpla kocsmákra gondolok. Jobban mondva presszókra - ha szépen akarom mondani.
 Nekem kis mozaikos csempe, piros viaszkos vászon puffok, üveg kávéspohár, csipketerítő üveg hamutartóval, szot-üdülő szag. Pont mint a Bambi presszóban. Kockacukorillat van, kedves és visszafogott pincérlányok, és Oszfolk Ottóné is a tőle telhető legmodorosabb hangnemben, írásban adja tudtunkra, hogy hol a kutyánk helye, ha jóban akarunk maradni vele: az asztal alatt. És társasjátékozni sem szabad a teraszon (utóbbit nem értem). A számlát a kiszolgálás után ki kell egyenlíteni. Szokatlan, de végülis mindegy, ez egy ilyen hely. Nem olyan presszó, ahol kérdezget meg kötözködik az ember. A kávé nem habos, nem csiricsáré, nincs mellette olasz melléknév és csomagolt keksz. Egyszerűen kávé. Kész felüdülés. Nosztalgikus nyaralás hangulat, annak ellenére, hogy olyan évjárat vagyok, akibe még nem ivódott a bambi szintetikus málnaaromája.
Személyzet: 8 (amennyi kell, semmi több)
Fogadtatás: 8 (lásd fent)
Légkör: 8
Kínálat: 9
Mosdó: 8
Összbenyomás, közérzet: 9
Összesen: 60/50
|
szerző:
Kinga
|
 Ha rendszerváltás túrát akarunk tenni Budapesten, akkor 3 helyet kell feltétlenül útba ejtenünk. Ezek a Szoborpark, a Terror háza és a Bambi (vetekszik a Marximmal, hacsak nem szorul miatta a negyedik helyre). Szóval betérni ide valóban felér egy időutazással. Egészen csendes, nyugis kis hely, az ember már-már nehezen hiszi el, hogy pár saroknyira Budapest forgalmas utcáiba botlik. Viszont ha egészen nyílt és őszinte akarok lenni azt kell mondjam, ide csakis a hangulat húzza az embereket, a többi ugyanis olyan nemesen egyszerű, hogy azt már szeretni kell.
személyzet: 7
Fogadtatás: 6
Légkör: 7
Kínálat: ? - étlapot nem adtak
Mosdó: 7 - a csempe valami rettenetesen bájos.
Összbenyomás, közérzet: 9
Összesen: 60/36+?
|
|
 |
|
