Metamorfózis Jekyll és Hyde módra
szerző: Plecskó Edina
Megférhet-e valakiben egy kiváltképp jó és egy velejéig gonosz jellem együtt, s ha igen, vajon milyen vékony és mennyire sérülékeny az a határvonal, amely e két én között húzódik? Többek között ezekre a kérdésekre kapjuk meg a választ a Jekyll és Hyde című horror-musical interpretálásaként, s hogy az értelmezések felderítésében biztos úton járjunk, már a zenemű kezdete is kiváló iránymutatóként szolgál: „Láss a látszaton túl, nézz az álarcon át, nézz csak át, szíved lát.”

Főhősünk álarca pedig egy igazi átváltozó-mestert rejt: azt a Dr. Henry Jekyllt, aki hosszú ideje egy szérum kísérletezésén dolgozik, mellyel beteg apján szeretne segíteni. Alanyt azonban nem talál a szer kipróbálására, így saját magának adja be a bizonyos HJ17-es szérumot, mely hatására kínok közepette változik át ördögi Edward Hyde-dá. A férfi kálváriája ezen a ponton kezdődik el: rémálmok gyötrik, nem lesz ura önmagának, mi több, Hyde szerepében még bántalmazza is az embereket, míg másik énje Jekyll, erről mit sem tud. A cselekményt természetesen szerelmi szál is átfonja, amely vonal aztán szerelmi háromszöggé avanzsál a menyasszony, Emma Carew és Lucy Harris kurtizán főhőshöz való viszonya folytán. Hyde később már többszörös gyilkosságokat követ el, naplós feljegyzései pedig kiválóan tanúskodnak veszedelmes voltáról – mindezekről Emma is tudomást szerez. A dráma végkifejlete pedig több szinten következik be: míg Jekyll beleszeret Lucyba és védelmezi őt, addig Hyde pont másik énje miatt lesz féltékeny rá, amiért megöli szeretőjét. Ezt a kínt azonban már nem bírja feldolgozni, a Párbaj című fantasztikus dalban vívja meg önmagával félelmetes és egyben bravúrosan megkomponált harcát, majd ismét Jekyllé változik. A gyötrő átváltozások és az események rendkívüli iramban követik egymást, a következőkben már Emmával való esküvőjén láthatjuk a férfit, aki újabb rosszullétek közepette ismét Hyde-dá változik, míg pár percre visszaköszönő énje könyörög, hogy öljék meg – ezt végül maga a menyasszony teszi meg.

A mű alapjaként szolgáló Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esete című kisregényt (1890) az a Robert Louis Stevenson jegyzi, akinek e kiemelkedő alkotása minden bizonnyal a horror alappilléreként vonult be a köztudatba, s vált számos filmnek is alapjául. 1997-ben ennek zenés átiratával, a Jekyll és Hyde című lebilincselő horror-musical megkomponálásával váltak világszerte ismertté az ezt jegyző szerzőóriások, Frank Wildhorn, Steve Cuden és Leslie Bricusse. Az 1997-ben a New York-i Plymouth Színházban debütáló zenemű a Broadway után Brémában, majd ezt követően rögtön Budapesten mutatkozhatott be: 2001-ben a Musical Színház előadásában vitték színre Molnár László zseniális főszereplésével és rendezésében. A komoly sikernek számító bemutatkozás a későbbiekben sem hagyott alább: mindmáig töretlen lelkesedéssel fogadja a közönség a nyolc éve a produkciós színházi modell keretei között megvalósult, azaz az egyes színészi feladatokra mindenkoron a legalkalmasabb szereplőket megnyerő musicalt, amely egy igazi kuriózum. Az alkotás a lényegre törő dalszövegei mellett – a magyar változatot Venyige Sándor és Valla Attila jegyzi – magas színvonalon megkomponált, olykor klasszikus operai irányt is felcsillantó zenei minőséget és igényességet takar. A főbb karakterekre pedig kétség kívül a lehető legjobb zenés színészeket nyerték meg: a rendkívüli hangi kvalitásokkal bíró Molnár László (Dr. Yekyll és Mr. Hyde) prózában is kimagasló teljesítményt nyújt, hiteles játékával kitűnően prezentálja az emberi én kettősségének félelmetes és szélsőségességéből fakadó megélhetetlen voltát. Az ő játékát a két női főszereplő, Molnár Szilvia (Lucy) és Tunyogi Bernadett (Emma) egészíti ki minden zenei és színészi elvárást kielégítően. Kiváló darab, melynek „magyarítása” is professzionális módon sikerült megnyerve magának a szakma színe-javát. Anyaintézménye, a Musical Színház híján szabadtéri előadásokon és külföldön vendégszerepel, júniustól Münchenben, majd Ausztriában és Hollandiában játsszák angol nyelven a sikerdarabot.