|
|
| | | | | Ferenczi Sándor |  szerző: Plecskó Edina |
Sigmund Freud egyik legközelebbi munkatársa és barátja, Ferenczi Sándor a magyar pszichoanalitikai iskola megteremtője, aki lényeges szerepet játszott a nemzetközi pszichoanalitikus mozgalom megszervezésében. Nagy hatású elméleteivel – melyek többek között a terápiás eljárás viszonyrendszereinek feltérképezésére, a páciens és orvosa közötti ösztönös, lelki motívumok feltárására irányultak – végérvényesen helyet szerzett magának a pszichológia tudományának képzeletbeli katedráján.
 Elismertségére kitűnő bizonyíték, hogy a lélekelemzés „Budapesti Iskolájának” hírét és rangját máig az ő nevével fémjelzik, gondolataival progresszív irányba mozdította el a kor pszichoanalitikus elméleteit. Megfigyelései, kísérletező hozzáállása a modern pszichoterápia előfutárává tették. Az utókor e pozitív megítélése azonban nem töretlen folytatása a még életében neki szánt kritikai hangoknak, a történelem viharos éveiben hosszú időre ő is hallgatásra ítéltetett. Az analitikus munkát derékba törő fehérterror időszaka, majd a háború utáni, s különösen a sztálini években, Ferenczi neve eltűnt a magyar közgondolkodásból. A hetvenes években fedezte fel őt újra a francia pszichoanalízis, a nyolcvanas évek fordulóján pedig a német és az amerikai, majd a kilencvenes évekre végre tudatára ébredt a magyar iskola is egykori mestere jelentőségének. Napjainkban valóságos Ferenczi reneszánsznak vagyunk tanúi.
Az analitikus Freuddal való kapcsolata nagymértékben segítette munkája kiteljesedésében: 1908-as találkozásuk után szoros barátság szövődött közöttük, minek folytán nemcsak Ferenczi gazdagította jelentős, eredeti tanulmányokkal a lélekelemzés tudományát, Freud számos új gondolata is a vele való levelezés és beszélgetés során alakult ki. Ferenczi nézetei gyakran megelőzték a pszichoanalízis későbbi fejlődését, így az „anya-gyerek” kapcsolat középpontba állítása, a pszichoanalitikus folyamatban a kétszemélyes kapcsolat jelentőségének a felismerése, a viszontáttétel minden addiginál mélyebb átélése. Ez utóbbi elmélet szerint a terápiában lényeges szerepet játszik a kölcsönös áttétel jelensége: vagyis, nem csak a páciensre gyakorol hatást az analitikus, hanem az indulatáttétel gyakran a terapeuta oldalán is megjelenik, ezzel mintegy elméleti hátteret vázolt a viszontáttétel fogalmára. Ám ez csak egy példa a nevéhez fűződő elméletek sorából, mintegy jelezvén kutatásainak irányvonalát, az általa feltárt lelki folyamatok mikéntjét.
Szakmai nagyságát mutatja, hogy leghíresebb tanítványai Bálint Mihály, Bálint Aliz, Hermann Imre az õ gondolataiból indultak ki saját életművük megalkotásában, mely tudásalapot kamatoztatva aztán ők is nagymértékben hozzájárultak a pszichoanalízis modern fejlődéséhez.
|
|
 |
|
