A férfi
szerző: Plecskó Edina
Dr. Csernus Imre a nőkről írt sikerkönyve után az ellentétes nem képviselőit is górcső alá veszi. Az elődjéhez hasonlóan kemény kifejezésektől hemzsegő A férfi című könyvében, merész és őszinte kérdéseket megfogalmazva férfiközpontúnak mondott világunk hazugságaival szegül szembe. Feloldozásként azonban egyúttal azt is előrevetíti: „Akinek nem inge, ne vegye magára!

Az gyorsan kiderül – ha nem sejtjük már magunk is –, hogy a férfitársadalom alapvető érzelmi természetű hiányosságokkal és berögzült, hibás modellekkel bír, s bizony ez alól nagyon kevés kivételt találunk. De nem csak a férfiakról, mindenki másról is szól ez a könyv, ahogyan a gyász, a magány, az elengedés, az önbizalom és a konfliktuskezelés fogalomkörét is részletesen körüljárja. Kellő alaposságban tehát nincs hiány a témák tekintetében, ahogyan az is a könyv szerzőjének javára írandó, hogy köznyelvi leírásaival közelebb hozza az orvostudományban használt és laikusok számára idegen fogalmakat, ezzel elősegítve a hasonló „tünetekkel” rendelkezőket állapotuk felismerésében és esetleges jobbításában.

A könyv alapkérdése, amit több különböző korú, foglalkozású és nevüket felvállaló! fiú vagy férfi próbált Csernusnak megválaszolni az, hogy vajon mitől férfi a férfi. A meglehetősen eltérő válaszok igen érdekes és természetesen szubjektív képet vázoltak fel, az azonban mindenképpen leszűrhető, hogy míg a nők utóbbi 5-10 éve az öndefiniálásról szólt, addig a férfiak erről nem beszélgetnek, hiszen a már említett érzelmi intelligencia szint náluk meglehetősen alacsony szinten mozog. Egy tizenöt éves gimnazista például olyan dolgoktól érzi magát férfinak, amiket tesz, például ha végigcsinál egy edzést, vagy visszaadja valakinek a kesztyűjét; emellett egy 39 éves cégvezető szerint abban rejlik a férfiassága, hogy tud sírni, nem szégyelli, hogy vannak érzelmei és magasról tesz rá, hogy a társadalom mit gondol erről. Az egyik legfontosabb tényező – amit Csernus is megfogalmaz – mindenképpen a hitelesség, és ezáltal a következő generációnak mutatott példa, hogy merjünk szembenézni a félelmeinkkel és legyőzni azokat, merjük kimutatni ha valami fáj, persze mindehhez fel is kell nőni. És itt kezdődik az alapvető probléma: hiszen amíg a férfiak döntő többsége csúcsteljesítményt produkál racionális téren, addig érzelmi szinten – sajnos az apáktól berögzült negatív példák hatására – továbbra is kisfiúk maradtak, akik egy párkapcsolatban is csak ekként tudnak funkcionálni, egyúttal „prostituálódnak is a szeretetért”. S hogy lehet-e mégis boldog egy férfi? Nos, érzékletes példáival a könyv természetesen erre is alternatívát kínál, ahogyan a belső béke megszerzéséhez is utat mutat.

A valódi élményeken alapuló sztorikkal és az olykor mellbevágó, de hatásos naturalitással bíró könyv sajátos hangulattal rendelkezik és igen közel áll A nő című társához. Rokonlelkek nem csak nyelvezetükben, hanem abban is, hogy számos felismerést tehetünk olvasásuk közben, az esetleges megdöbbentő önazonosságokra pedig mindig kezelési technikákat is kínál. Nem csupán érdekes olvasmányként, de a személyiséget fejlesztő műként is megállja a helyét.