|
|
| | | | | Az István, a király legendájának nyomában |  szerző: Plecskó Edina |
Kevés olyan korszakalkotó magyar művet rejt zeneirodalmunk, amely akkora hatással bírt volna az emberekre, mint az 1983-ban született István, a király. A darab, az akkori történelmi viszonyok keltette hatásával az emberekből közösséget kovácsoló alkotássá vált. E művet új köntösbe öltöztetve látványos show-elemekkel, drámai hús-vér szereplőkkel és modernitást tükröző koncepcióval élesztették újjá.
 Szörényi Levente és Bródy János a hazai musicalirodalom első magyar témájú rockoperájának megírásával elévülhetetlen értékeket hagytak maguk után. Az 1983-ban, a Királydombon tartott ősbemutató lehetőséget adott alkotói kiteljesedésük realizálására, de ennél is magasabb hatásfokkal volt jelen a darabnak az akkori történelmi viszonyok közepette keltett hatása. A Kádár korszak jegyében eltelt '80-as évek ugyanis egyet jelentett az emberek életében nemzeti összetartozás-érzetük és identitástudatuk háttérbe szorításával, így kivált nagy igény volt a történelmi múlt rituális felidézéseit szolgáló darabokra. Jelen esetben ehhez szolgált kitűnő alapul a Boldizsár Miklós Ezredforduló című drámája alapján megírt István, a király, amely igazi, az egyes emberekből egységet képező darabbá fejlődött. Ezt a hatást erősítette az igencsak autentikus és nagyszerűen éneklő szereplőgárda is. A pogány magyarok lázadását eljátszandó, a való életben is örök lázadó szellemiségű rockénekeseket nyert meg magának a mű: így például Vikidál Gyulát, Deák Bill Gyulát és Nagy Ferót. Mellettük többek között Varga Miklós, Berek Kati és Hűvösvölgyi Ildikó hangi kvalitásainak köszönhetően vált nagy sikerré a darab. Az egyik legnagyobb érvényű magyar musical műfaji gazdagságával nem csak a magyar musicalirodalom fejlődéstörténetének, de az ismert körülmények következtében a magyar nép identitástudatának is adózott.
Az immáron negyedszázados múltra visszatekintő István, a király Társulat-féle újradolgozásával többek között a Szegedi Szabadtéri Játékok színpadán találkozhatunk. A Szörényi Levente és Bródy János nevével fémjelzett darabot övező legenda mindenképpen előirányozza, hogy lehet-e létjogosultsága egy ekkora múlttal rendelkező mű újrafogalmazásának. Ezt megcáfolandó indult el a közszolgálati televízió szereplőválogató műsora, a darab rendezésére megnyert Szikora János pedig merész és meglehetősen újszerű elemek színrevitelével tette még erőteljesebbé a változást. A "21. századi" felfogásban megkomponált zeneműben a hagyomány a modernséggel ütközik: a színpadon civil ruhák, színes léggömbök és egyéb, teatralitást elősegítő elemek erősítik a rockopera kortárs valóságba kényszerített voltát. Mert harmonikus egységről a cselekmény és kivitelezés tekintetében nem mindig beszélhetünk, jól példázza ezt a léggömbökkel tarkított koronázási jelenet erőltetettsége vagy akár Koppány szerepének átírása is.
A kevesebb tehát tényleg több lehetett volna, ha az új rendezés nem szaladt volna bele a változtatások útvesztőjébe. Az énekesek mindazonáltal kitettek magukért: Feke Pál, Vadkerti Imre, Simon Boglárka és Tóth Attila is felejthetetlen élményt nyújtott, miként a korabeli díszletet megtervező stábnak is dicséret jár.
|
|
 |
|
