Degas-tól Picassóig a Szépművészetiben
szerző: Plecskó Edina
A Szépművészeti Múzeum szokásához híven ismét nagyszabású kiállítással örvendezteti meg látogatóit: a 2010 januárjától április 25-ig megtekinthető Degas-tól Picassóig című tárlaton egy páratlan válogatást láthatunk a moszkvai Puskin Múzeum anyagából, többek között Corot, Degas, Monet, Renoir, Van Gogh, Cézanne és Picasso remekműveit felvonultatva.

A két teremben helyet kapó időszaki kiállítás összesen ötvenöt művel reprezentálja a francia festészet egyik legdinamikusabb, a 19. század közepétől a 20. század elejéig tartó időszakát. Noha a kiállítás első egységben még csak az impresszionizmus előfutáraival ismerkedhetünk meg, nem kisebb nagyságok művei láthatóak itt, mint a tájképfestészet mesterének, Camille Corot-nak A fürdőző Diánája, vagy a szintén a Barbizoni iskola tagjai közé tartozó Gustave Courbet Vízimalom című képe. Haladva az időben és a tárlaton elérkezünk az 1890-es évekhez, amikor a látvány spontán rögzítését már konkrétan az impresszionizmus eszméjéhez köthetjük: itt vehetjük górcső alá Claude Monet egyik szemet gyönyörködtető, Fehér Vízililiomok című képét, amelyet látván bizton állíthatjuk, nem volt hiábavaló a festőnek saját szabadtéri műtermét létrehoznia. Mellette Sisley, Pissarro, Manet, a színházi világot előszeretettel a vászonra varázsoló Forain, vagy művein - ahogy jelen esetben a Kertben című alkotáson is - a romantikus életérzést tökéletesen visszaadó Renoirtól láthatunk alkotásokat. Fák a parkban című képével Paul Cézanne már a posztimpresszionizmus jegyében alkotott, ezt az irányzatot képviseli a jelen esetben vázlataival feltűnő Toulouse Lautrec is.

Második termével a kiállítás már a modernizmus elindítóinak ad teret, itt láthatjuk többek között Paul Gauguin Tahitin készült Táj pávákkal című művét, vagy Van Gogh különös hangulatú, de rendkívül nagy hatású Börtönudvar című alkotását. A szimbolizmus jegyében alkotó Carriére-t és Denist követően Fauves festők tűnnek fel, így Matisse Sarkantyúvirág című képe előtt merenghetünk el azon, milyen aktív szerepet is játszhat a belső tér egy képzőművészeti alkotáson. Befejező egységeként a kiállítás avantgárd nagyságokkal, mint Picasso, vagy Rousseau kápráztat el: előbbi A két akrobata, utóbbi pedig a Lóra támadó jaguár című képével engedi útjára a látogatót, méltó befejezéseként szolgálva tárlatnak.

A kiállítás hat évtizedet felölelő tematikájából valóban a legjelentősebb alkotások kerültek bemutatásra, tökéletes képet festve a francia művészet lenyűgöző dinamizmusáról, egyúttal tisztelegve a műgyűjtők előtt is. A kiállított remekművek zöme ugyanis két vagyonos moszkvai textil gyáros, Ivan Morozov és Szergej Scsukin kollekciójából származik, akik műkereskedő társaikkal együtt meghatározó szerepet játszottak a művészet megújulási folyamatában, hiszen megélhetést és elismerést biztosítottak a közvélemény által olykor meg nem értett alkotóknak. Nekik hála, a következő generációk is részesülhettek a fent említett alkotások élvezetében, ahogyan most Budapesten is alkalom nyílik az impresszionizmus és azt korban övező nagy mesterek műveinek megcsodálására.