A világsajtó magyar forradalmára
szerző: Tóth Tamara
Sajtótörténet és műfajelmélet órán szégyen, de nagyon kevés szó esett Pulitzer Józsefről. A vizsgán pedig be sem került a tételek közé. Heti témánkban így mindenképpen hiánypótló szerepet kap a világszerte ismert híres magyar újságíró.
 
Pulitzer József Makón született 1847-ben, zsidó származású családban. Nem tisztázott, hogy Bécsben vagy Budapesten végezte a középiskolát, de utána katonai pályára szeretett volna lépni. Ez a vágya azonban kezdetben nem válhatott valóra, mert egészségügyi okok miatt eltanácsolták. A kalandra vágyó, indulatos természetű fiatal férfit ez nem tartotta vissza, addig próbálkozott, amíg az amerikai hadsereg be nem sorozta. Így került Pulitzer a polgárháborús Amerikába, azután pedig St. Louis-ban talált otthonra, ahol elindult újságírói és politikai karrierje. Ekkor már Joseph Pulitzer néven ismerhették, akinek ambícióit semmi sem elégíthette ki, így szerencsét próbált az üzleti életben is. Az újságíró felvásárolt két lapot, amiből létrejött a St. Louis Post-Dispatch, ami máig a város napilapja. Pulitzer csak a 30-as évei közepén járt, amikor már tetemes vagyonnal rendelkezett, tehát további meghódítandó területek álltak előtte. 1883-ban megvásárolta a veszteséges New York World című újságot, amit „egyszemélyes forradalommal” felvirágoztatott. A lap és Pulitzer újítása volt a tömegnyomtatású, színes képregény. Az első sorozat a Sárga kölyök volt, innen ered a sárga újságírás fogalma is, ami a szenzációhajhász bulvár szinonímája lett. (Ez ugye rémlik sajtótörténet óráról?) Az ok elsősorban a konkurens lapok példányszámháborújában keresendő. Ha pedig New Yorkban járunk, és megnézzük a Szabadság-szobrot, akkor jusson eszünkbe, hogy a talapzatának építési költségeihez Pulitzer József is hozzájárult adakozásra buzdító sajtókampányával. A fiatal korától törékeny egészségi állapota a rengeteg munka következtében még inkább meggyengült, vissza is kellett vonulnia az aktív szerkesztői munkától. Élete végére megvakult és depresszióssá vált, végül 1911-ben halt meg a jachtján, ami éppen a charlestoni kikötőben horgonyzott. New Yorkban a Woodlawn temetőben nyugszik.
 
Fontos megemlíteni, hogy Pulitzer sosem felejtette el származását, nagy szerepet játszott például Munkácsy Mihály amerikai látogatásának megszervezésében, 1886-ban. Végül pedig essen szó a híres Pulitzer-díjról, aminek két névrokona is létezik. Az eredeti kitüntetés az újságíró végakaratának megfelelően jött létre, először 1917-ben adták ki, amerikai állampolgárokat illet, akik napi – és hetilapok újságíróiként dolgoznak, illetve irodalomban, zenében vagy drámában nagyot alkotnak. Ne keverjük össze a magyarországi Pulitzer-emlékdíjjal, amit Fábry Pál alapított, és a magyar újságírók kapják. Végül pedig az újságíró szülővárosa, Makó önkormányzata a MÚOSZ-szal karöltve létrehozott egy kitüntetést, a fiatal – középiskolás, főiskolás és egyetemista – újságírók támogatására.