Merj nagyot ébredni!
szerző: Nagy Gréta
Ott voltam, ahol ezrek tüntettek a médiatörvény ellen – és még a zene is jó volt!

Az időjárás egyértelműen a tüntetésnek kedvezett, hiszen még este 6 órakor is enyhe idő fogadott a Kossuth téren, ahol ezrek gyűltek össze, hogy a 2010. december 20-án elfogadott médiatörvény ellen tüntessenek. A tüntetés facebook csoportján egyértelművé tették, hogy az összejövetelt szigorúan politika-mentesnek szánják, „nem szeretnének pártpolitikusokat látni a tüntetők között”.
Már a Szabadság térről hallatszott a tömeg morajlása, és ahogy közeledtem, aprónak tűnő transzparensek is kibújtak az emberek feje fölül. „A várható nemzeti hőmérséklet 451 Farenheit”, - mondta az egyik tábla, „Merj nagyot ébredni!” – mondta a másik, és voltak táblák, amelyek csak fehéren világítottak, emlékeztetve az újságok címlapjára pár héttel ezelőtt.

Sikerült találnom egy kis betonterületet, ahonnan tisztán hallható és látható volt minden. A körülöttem lévő emberek jó hangulatban beszélgettek, és hasonló stílusban telt az egész este is. Beszélt Fölkel Róbert, a rendezvény szervezője, valamint Bakács Tibor „Settenkedő”, újságíró is. A mondanivaló világos volt: nem tetszik, hogy korlátozzák a sajtószabadságot, és ez ellen fel is merünk szólalni! Ennek nyomatekosítására Gryllus Dorka, színésznő, felolvasta a tüntetés 7 fő pontját, amelyet utána ki is függesztettek a színpadra, és bárki elolvashatta.

Zenei stílusokban sem szűkölködtünk: először Busa Pista birtokolta a mikrofont, és pörgött is a nyelve a „sajtószabadság” témában. Majd Bródy János egy szál gitárral és egy mikrofonnal előadta a „Sárga rózsa” és a „Ha én rózsa volnék” című dalt, amelyekkel a tömeg is együtt dúdolt. A színpad helyett elkezdtem nézni a körülöttem lévő arcokat, akik szinte elérzékenyülve, meghatódva figyelték Bródyt, aki (csakhogy ne szomorodjunk el teljesen) a számok között élces poénokkal fejezte ki, hogy mit is gondol igazából a frissen elfogadott törvényről.

Ezek után Bakács Tibor (mint ahogy a tüntetés elején is) felhívta a figyelmünket arra, hogy tiltakozásunkat kifejezhetjük írásban is, és nyugodtan elküldhetjük mindahányan (sokak szerint több ezren voltunk) Orbán Viktornak.
Ezzel a tüntetés hivatalosan véget is ért, de az emberek nem mentek haza ilyen könnyen, hiszen a színpad melletti hangfalakból szóló zene meg mindig átzengte az egész Kossuth teret. Mindenki fotózkodott mindenkivel, interjúk készültek, szórólapok szóródtak, és (ami szerintem a tüntetés egyik fő célja volt), mindenki a médiatörvényről és a sajtószabadságról beszélt.
A facebookon már meghirdettek a következő tüntetést Január 27-ére, amelyre már több, mint kétezren jeleztek vissza. A helyszín és a cél nem változik: Civilek a magyar sajtószabadságért a Kossuth téren... kíváncsian várom a folytatást!