|
|
| | | | | A musical forradalmár |  szerző: Kinga |
Szinetár Miklós nevét egy időben csupán az Operaházzal kapcsolatban említették, vagy úgy, mint "a Szinetár Dóra papája". Ugyanakkor ismerhetjük sokoldalú rendezői kvalitásai miatt is. Kevesen járják végig a rendezés ilyen széles palettáját: színház, opera, tv, film és a nem kevésbé jelentős musical műfajokban alkotott életének eddigi 76 éve alatt.
 Szinetár Miklóshoz a zenés műfaj talán azért is közelebb álló, mert nemcsak rendezni, hanem énekelni, sőt komponálni is tanult, Sallai József és Huzella Elek irányítása alatt. Mindezt még Színház- és Filmművészeti tanulmányai idejében. Rendezéseire kivétel nélkül elmondható, hogy újszerűek, mind hagyományújítóként, mind a szerepek értelmezésében, az emberi vonások föltárásában. Az egyes műfajok sajátosságait biztos kézzel használja föl.
Szinetár Miklós életútja alatt sokfelé megfordult már, az Operettszínháztól kezdve a Petőfi Színházon át az MTV-ig, vagy a már említett Operaházig. Volttanár a Színház és Filmművészeti Főiskolában valamint kormánybiztos a Nemzeti Színház felépítése során. S, hogy mennyire alkotott maradandót? Erre kitűnő példa a csupán három és fél évet megélő Petőfi Színház, mely először adott teret Magyarországon a musicalműfajának, a hatvanas évek folyamán. Szinetár személyesen dajkálta a műfajt, melyről úgy gondolkodott: "az operett zárt világával szemben a musical maga a szabadság."
A rövid életű teátrumban rendezte meg az Egy szerelem három éjszakáját, Ránki György zeneszerzői, Hubay Miklós drámaírói és Vas István költői közreműködésével. Bodrogi Gyula, Margitai Ági, Horváth Tivadar, Domján Edit és a Búcsúdal énekeseként hírnevet szerző Sennyei Vera színészi alakításával került színre az első magyar musical, mely egy a II. világháborúban játszódó tragikus szerelem történetét meséli el, Radnóti Miklós életsorsából is építkezve. 1961. január 12-én debütált a tragikus, fanyar humorral átszőtt musical, mely aztán hatalmas sikert aratott. A kritikák így írtak róla: "a történet tragikus, az ifjúság vidám." De Szántó Piroska megállapítása is helytálló miszerint: "a darab három szerzője nem is látott még igazi musicalt, de amit írtak, a miénk volt, és a legprogresszívebb európai hagyományt, Brecht és Kurt Well világát idézte fel." Méltán híres magyarunk hát Szinetár Miklós, de aki még kételkedik, nézze meg rendezésit, vagy tekintsen végig díjainak végesincs során.
Díjai: Jászai Mari-díj (1956, 1961),érdemes művész (1967), Kossuth-díj (1970), Balázs Béla-díj(1974), kiváló művész (1978), monte-carlói Arany Nimfa-díj,Unda-díj (1970), a prágai tv-fesztivál legjobb rendezésért járódíja, a moszkvai filmfesztivál Béke-díja, trieszti Ezüst Asteroid-díj. A Magyar Állami Operaház örökös tagja.
Főbb rendezései: Koldusopera, Egyszerelem három éjszakája, A nép ellensége, Szent Johanna, DonCarlos, Tartuffe, Kabaré, Viktória, Játék a kastélyban, Azúrhatnám polgár, Szép Heléna, A víg özvegy, operák: Orygrófja, Fra Diavolo, Cosí fan tutte, André Chénier, Tannhäuser,Borisz Godunov, tv-filmek: Igéző, Aranyborjú, Trisztán, RózsaSándor, Az ember tragédiája, Bánk bán, Liszt Ferenc élete,Halálnak halálával, mozifilmek: Délibáb minden mennyiségben(1961), Háry János (1966), Csárdáskirálynő (1971), Az erőd(1978), operafilmek: A sevillai borbély, Hoffmann meséi, Fidelio,Cosí fan tutte.
|
|
 |
|