Ha körültekintünk a boltok polcain ezer meg egy fajta Mikulásos könyvvel találkozhatunk. Elvileg a főhős azonos, bár a személyleírással már gondok lennének. Annyi biztos; egy öreg, nadrágban, köpenyben, jellegzetes sapkával fölbukkanó jóságos bácsiról beszélünk, aki decemberben meglátogatja a gyerekeket.

-Milyen színű a köpeny rajta?

-Igazából piros kabát volt.

-Bordó palást.

-Barna bunda.

Ezzel elkezdődik a teljes kultúr-zűrzavar. A télapó kövér, de nem mindenütt.  Egyedül dolgozik, bár van amikor manók segítenek neki, akik igazából helyesebben mondva krampuszok. Magányos. Ugyanakkor az összes gyerek a világon a barátja! Rénszarvas vonta szánnal vagy léghajóval közlekedik esetleg inkább gyalog nehéz botra támaszkodva?! Ám az biztos, hogy zokniba rakja az ajándékot és a kéményen át jön. De az is lehet, hogy az ablakba kitett megtisztított csizmácskákba. Mindenesetre annyi szent: December 6.-án érkezik. Bár igazából nem, a francia gyerekek karácsonyra várják.

Akkor hogy is van ez? A fene nagy globalizáció nem érte még el a télapót. Szegény gyerekek meg csak kapkodják a fejüket, hogy akkor hova is címezzék a kívánságaikat. Egyáltalán mikor adják föl a levelet? Vagy mégis van egy közös? A Mikulás lakhelye a messzi Finnország, Lappföld. Ahol egész évben serényen készíti az ajándékokat. Ebből pedig egyenesen következik, hogy mentalista. Előre tudja ugyanis, hogy melyik gyerkőc lesz rossz és melyik jó, kinek mi lesz a kívánsága, kinek lesz elég egyetlen virgácsot csomagolnia. Bár az oviban azt úgyis kap mindenki...

Na de térjünk vissza a boltok polcaihoz. Ehhez a szép ünnephez rengeteg kiadvány született, mesekönyv, foglalkoztató füzet, kifestő. Van ami orvul leleplezi a mesét, Jakob Streitnek köszönhetően megtudhatjuk ki volt igazából Szent Miklós. Szigorúan csak felnőtteknek! Bár ismerve a mai gyerekeket, amint olvasni tudnak és az óvatlan szülő az internethez engedi őket, akkor bizony minden varázs oda. Majd rendel magának télapó-műsort vagy csupán utánanéz a legendának.

Ám maradjunk a fiatalabb korosztálynál. Túl a bárgyú havas csodatájakon játszódó meséken, olvashatunk Babar királyról, aki elviszi az elefántoknak a mikulást. Vagy Marék Veronika télapójáról és a rosszul teljesített kívánságról, ami végül happy end lesz. Esetleg egy-két finn mesekönyvből megtudhatjuk milyen a mikulás(ok) társadalma Korvatunturi-ban. Wieber Orsolyától pedig mélyértelmű meseregényt kapunk a Nagy Mikuláskönyv képében.

Aztán vannak komolyabb történetekis, úgymint Gárdos Péter, később filmre is vitt, története egy bárzongoristáról és a 8 éves árva lányról. Ezt olvasva egyből érezzük, hogy a télapó-történet csak burok, valami más a lényeges, a szeretet, a mélyebb értelem.