|
|
| | | | | Autó, motor, küzdelem, öröm - Surányi Endre életrajzi könyvei |  szerző: Kinga |
Nekem szerencsém van. Többek között Kabdebó Lóránt rávette nagypapám testvérét, hogy írjon, s így meséljen az autókról és magáról. Innen rengeteg dolgot megtudhattam a család egy olyan generációjáról, mely mára teljesen eltűnt. Ezért mondom/vallom, akiknek még módjukban áll kifaggatni a nagyszülőket tegyék! Nem akármilyen korban éltek, így biztos vagyok benne, hogy történeteik sem lesznek mindennapiak. Ám félre a személyeskedéssel.
 "Ki is az a Surányi Endre?" - kérdeznék sokan. A mai korosztálynak jóval ritkábban cseng ismerősen, mint szüleinknek, nagyszüleinknek. A nevét 1999 óta viselő kazincbarcikai iskola így fogja össze munkásságát: "Autótechnikus, feltaláló, író. Első autóját 1946-ban építette. Nevéhez fűződik a takarékos gépkocsi karburátor, az adagoló rendszer továbbfejlesztése és az autóval kapcsolatos számos találmány. Sportsikerei itthon és külföldön egyaránt híressé tették, számtalan versenyen diadalmaskodott, például motorcsónak versenyen Európa bajnoki II-III. helyezés, motorkerékpár Grand Prix versenyen győzelem 1946-ban." Ha pedig beleolvasunk sajátos humorú "önvallomás-kalandregényeibe" (ahogyan azt Kaposi Kis István írja), egészen kiszínesedik ez a kép. De vegyük sorra életrajzi ihletésű könyveit. Surányi Endre kettő híján egy tucat műszaki-szakmai könyv után rászánta magát, hogy leírja 4 kötetben életének érdekes fordulatokban bővelkedő történetét.
Az AUTÓ... és én (1972)
 A legélvezetesebb fejezetek azok, mikor valós eseményekről mesél. Nyíltan be is vallja, hogy elrugaszkodott fantáziatörténeteket nem tudott igazán költeni. Ám nincs is szüksége rá, élete hihetetlen kalandokat hozott így is. Pajzán szerelmi történetek, feltaláló-sors, természetesen csakis az autók kapcsán. Ebből a kötetből azt is megtudhatjuk, hogy Surányi életében 1926-óta van jelen az autó, motor valamilyen formában. Ha másként nincs rá lehetőség, hát fölcsap a halálkatlan artistájának.
Alfa Rómeók, Csalfa Júliák (1981)
"Ahogy Krúdy írt az ételekről, úgy ír Surányi az autókról." Váncsa Istvá n
Keze alatt minden típusnak lelke lesz. Egy két bot, drót vagy egy hullámcsat és a konok szerkezet újra beindul. Nem kell kivárni, míg hónapok múlva megérkezik a nehezen beszerezhető pótalkatrész. "...feleleveníti a hőskort. Nemsokára lélegzetvisszafojtva olvassuk a rekorderek történeteit, a magyar motorsport nagyszerű fejezeteit, s vele, a hajdani bajnokkal izgulunk a repülő "papucsnak" becézett úszó koporsóban, vagyis a motorcsónakban. Észre sem vesszük, hogy miközben remekül szórakozunk, rengeteget tanulunk - és nemcsak fúvókaállítást, hanem társadalmi morált és emberséget."
"Rákosi garázsmestere voltam"
 Eddigre már konkrétan Surányi-szindrómát emlegetnek az első fejezetben, de lássuk Fekete Sándor véleményét a borítóról.
"A nevettetés ritka adottság. Surányi a sajtó ama munkatársai közé tartozik - nincsenek sokan -, akik témájukat eredeti humorral tudják feldolgozni... Már szakkönyvei révén is kitűnt azzal, hogy a száraz technikai kérdéseket is színesen, sőt humorral tárgyalja... Meglepően ügyes parodizáló készsége. (ti. Esterházy Péter: Kis magyar pornográfia mintájára készült e kötet a Frisss Bizarrr Ortográfia Az 50-es évekből)"
Autón-Motoron egy életen át, A diósjenői reteráttól a doni kanyarig (1990)
 Vannak benne az első három kötetből már ismert történetek, ám valahogy mégis úgy meséli őket, hogy kár lenne kihagyni. Mint egy nagypapa délután az unokáknak. Döbbenetes történetek a háborúból a 101-es gépesített hadosztály műhelykocsijáról. Arról, hogy mennyire egyik napról a másikra élt mindenki, mennyire csak magára és szűk környezetére, tudására számíthatott az ember. S akár az is megeshetett, hogy a javítások miatt útba ejtett szovjet falu kovácsáról kiderül, hogy tulajdon bátyja az, aki éppen ott vészeli át a háborút.
Ne azt várjuk e négy könyvtől, hogy szép kronologikusan ölelje föl életének 83 évét. Könnyed, szórakoztató "novellacsokor" mind, anekdota gyűjtemény, egy borús délutánon 1-1 fejezet garantáltan felüdít, kikapcsol, elgondolkodtat. Nehéz nem elfogultnak lenni, de mindenkinek csak ajánlani tudom.
|
|
 |
| | | | | Galamb József, a T-modell atyja |
|
Galamb József, kon struktőr, a Ford Motor Company tervezője, és a Ford T-modell egyik megalkotója 1881. február 3-án, egy szegény parasztcsaládban, Makón született. Elemi iskoláit, és a gimnázium első négy osztályát szülővárosában végezte, majd Szegeden az Állami Fa- és Fémipari Szakiskolában (ma Déri Miksa Szakközépiskola) folytatta tanulmányait. Itt legkedvesebb tanárai közé tartozott Csonka Ferenc vegyészmérnök, akinek bátyja, Csonka János a magyar autó- és motorgyártás úttörője volt. Már itt felfigyeltek geometriai rajzaira, olyannyira, hogy az iskola elvégzése után a Budapesti Állami Felsőipariskolának (ma Budapesti Műszaki Főiskola, Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar) lett a hallgatója. Az iskolák elvégzésekor pedig végleg elhatározta, hogy autót akar konstruálni.
Legelső munkahelye a diósgyőri Vasgyár volt, de dolgozott Hódmezővásárhelyen, Aradon és Békéscsabán is, amíg el nem nyerte a Magyar Automobil Rt. ösztöndíját, amellyel már Németországba utazhatott. 1903-ban kezdte meg külföldi útját, ellátogatott Drezdába, Hamburgba, Berlinbe és Brémába. Ez utóbbi helyen pénze elfogyott, ezért hajógyári munkásnak állt. Dolgozott Düsseldorfban egy kisebb üzemben, majd a Daimler és a Benz gyáraiban. Ezután érkezett el Frankfurt am Mainbe, ahol az Adler Automobil Company alkalmazottja lett, motor-összeszerelőként dolgozott.
Galamb József elhatározta, hogy eljut az Amerikai Egyesült Államokba, minden vágya volt, hogy megtekintse az 1904-es autó-világkiállítást St. Louisban. Útközben útbaejtette Hollandia és Belgium gyárait. Hamburgból New Yorkból hajózott, az Amerikai Egyesült Államokba 1903. október 6-án érkezett meg. A világkiállítás után, eredeti tervei szerint visszatért volna az Adler-gyárba, de meggondolta magát, és inkább keletnek indult. Clevelandben a Stearn's Automobile Company alkalmazottja lett, karburátorokat készített. Ekkorra már elég jól elsajítátította az angol nyelvet, ezért géptervezői állást keresett. Elsőként a Harris Automotive Press Company foglalkoztatta. A cég rotációs munkagépeket gyártott, heti fizetése 20 dollár volt.
1905-ben belépett a Ford Motor Company gyárába, mint tervezőmérnök. Áttervezte a Ford N-modell hűtőrendszerét, majd a gyár főkonstruktőre lett. A szintén magyar Farkas Jenővel és az amerikai Child e Wills-szel együtt ő alkotta meg a híres Ford T-modell alkatrészeinek tervét. Ez egy egyszerűen kezelhető, olcsón előállítható autó volt. A szerkezeti tervek elkészítése során jelentős műszaki újításokat alkalmazott. Az ő találmánya volt az elsőként a T-modellnél alkalmazott bolygóműves sebességváltó és a levehető hengerfejű motor. 1913-ban Galamb vezetésével áttértek a mozgó összeszerelő szalagon történő sorozatgyártásra. E forradalmi újításnak köszönhetően a T-modell a világ első népautója lett. 1915-től Farkas Jenővel elkészítette a Fordson-traktor, az első sorozatgyártású mezőgazdasági jármű terveit.
Galamb József a Ford cég mérnöki osztályának vezetője lett, amerikai állampolgárságot kapott, megnősült és véglegesen letelepedett Detroitban. Negyven évig állt a Ford szolgálatában, több személy- és tehergépkocsi-típus kifejlesztésében is szerepet játszott, a háborús években pedig tengeralattjáró-kereső, harckocsi- és repülőgépmotorok tervezésében vett részt. 1921-ben ösztöndíjat alapított olyan makói, szegény sorsú diákoknak, akik felső ipari iskolában kívántak tanulni. Több ízben visszalátogatott Magyarországra, itthon előadásokat tartott a Magyar Mérnök és Építész Egyletben. A II. világháború idején Ford ötletére hathengeres kiskocsit tervezett, amely 1942-ben készült el. Orvosai tanácsára végül 1944-ben vonult vissza az aktív munkától. 1955-ben halt meg az amerikai autógyártás fellegvárában, Detroitban
|
|
 |
szerző:
Kinga
|
Kuplung, 1-es, kis gáz... indulás! Az esős szerdai nap dacára van egy-két látogató a "Kuplung"-ban. Mi is megkockáztatjuk a romkocsma megközelítését, és a kezdeti labirintuson átevickélve be is jutunk. Tágas tér, szétfűrészelt Trabant a DJ-nek, egy zugban - talán ez a tánctér - diszkólámpa forog céltalanul vándoroltatva a mintákat a falon, a csocsó-nál alig valaki.
 Irány a bárpult. Tükörmozaikból kirakott pedálszimbólumok. Nem hinném, hogy sokan összerakják, mit akar jelenteni. De a választék bőséges. Leülve vacogós társalgásba kezdünk, megváltjuk a világot, mert ilyen helyeken úgy illik. Majd mikor a mosdót keressük kissé bajban vagyunk, a piros ajtó a férfi, a kék a női... a Renault jelből gondolhattuk volna (vagy nem). Beljebb merészkedve a nőuralom egyedi stílusban megfestett képe fogad. Egyébként minden taszít és az ember lánya már átkozza magát gondolatban, miért ivott annyit, hogy elinduljon az anyagcseréje. De nagy levegő (vagy inkább mégse), megoldjuk. A wc-fülkében kötél. Döbbenet. Csak nem a szuicid művészeknek, bölcsészeknek lett kikészítve? ÁÁÁ dehogy, ebbe kapaszkodva elkerülheted, hogy le kelljen ülnöd a deszkára! Találó, de akkor utána hogyan... inkább hagyjuk. A kézmosó felett tükör, nem éppen használható állapotban. Nem, nem mi torzultunk ennyit az ital után, hanem valaki eltűnt kutyáját reklámozza. Kuplung, fék. ÁLLJ! Ennyi elég.
Személyzet: 6
Fogadtatás: 3 - marcona biztonsági őrök ügyelnek, hogy a környék csendjét senki ne háborgassa (a kocsma előtt).
Légkör: 6 - talán csak az eső hangulata szállt meg.
Kínálat: 8
Mosdó: 6 - a művészi alkotások miatt. Romkocsmákban láttam rosszabbat is, ez vigasztaló?
Összbenyomás:7 - lehetne autósabb is.
Összesen: 60/36 -a zord körülmények ellenére van benne fantázia. Máskor talán el is varázsolt volna.
|
szerző:
Tóth Tamara
|
A Kuplungban minden direkt olyan, amilyen. Nem is szabad a hagyományos  módon kritizálni. Ezen előítéletemet sikerült is legyőznöm, de azért lopva pillantottam körbe, hol vannak a szándékosan elhanyagolt külsejű, tarisznyás, kócos bölcsészek, illetve a vérbeli kocsmatöltelékké válás útjára lépő, lecsúszó fiatalok. Bevallom, egyikükből sem találtam még mutatóba sem, helyettük a hozzánk hasonló normális? átlagos? kocsmába baráti beszélgetésre beülő társaságokat láttam, megspékelve egymásba bújó párocskákkal. Utóbbiaknak terem itt babér, hiszen a tágas tér rejt magában elrejtőzésre alkalmas asztalokat is, a fényviszonyok pedig szinte gerjesztik a turbékolást. Az már más kérdés, hogy ki elégszik meg az iskola – és sportszergyártó cég fapadján ülve suttogni kedvese fülkagylójába. Aki viszont szigorúan egynemű társaságban érkezik, az garantáltan felfedezi az óriás bálnacsontváz imitációt a Kuplung mennyezetének központi helyén. Természettudományi mondanivaló híján meglehetősen szokatlan módja a dekorációnak, de talán csak az egyik gyermeklelkű tulajdonos valósította meg az álmát.
Személyzet: 9 – színtiszta kedvesség
Fogadtatás: 7 – aki nem, vagy régen volt itt, annak fel kell fedeznie a járást
Légkör: 8 – megfelelő hangulatban szinte tökéletes
Kínálat: 8 – szerény igényekhez mérten minden van, de a forralt bor cukorért kiált
Mosdó: 2 – a női nem új értelmezést nyer, de vigyázat, kihűlés veszély!
Összbenyomás: 8 – nem akar többnek, alterebbnek látszani, mint amilyen
Összesen: 60/42
|
szerző:
Szántó Sz. Erika
|
 Hogy mitől jobb a Kuplung a többi romkocsmánál, a Szódánál vagy a Szimplánál? Legfőképpen semmiben. A Kuplung eredeti koncepciója, hogy hiányt pótlóan megvalósítsa a népszerű éjszakai szórakozóhelyek és a művészeti csoportok, műhelyek együttműködését. Ennek köszönhetően pedig koncertek, kiállítások, filmvetítések várják a főként egyetemistákból álló közönséget. A dizájn egyszerű, mint az étlap: chips és ropi, székek és üres tér, mely igazából semmilyen pluszt nem ad. A Kuplung mégis látogatott, hiszen a hely frekventáltsága miatt jószerivel csak az nem megy be, aki nagyon nem akar.
Személyzet: 9 – korrekt, normális
Fogadtatás: 5 – labirintus fogadott, sehol egy ember
Légkör: 7 – kicsit hideg
Kínálat: 4 – legalább zsíros kenyér lenne
Mosdó: 2 – rémes
Összbenyomás: 6
Összesen: 60/33 Legközelebb, csak ha muszáj
|
szerző:
Plecskó Edina
|
Az idén ötödik születésnapját ünneplő „szabad műhely és szórakozóhely”  címen elnevezett hely, kétségtelenül ars poeticája – az egyes kulturális csoportok művészeti manifesztálódását támogatni kívánó jellege – miatt jelentős. E tevékenységét pedig kellően nagy, mintegy 600 nm-es területen végzik olyan intézményekkel karöltve, mint pl. a Tilos Rádió, vagy a Trafó. S ha a kuplung kiengedése után a „Tankolj nálunk” szlogennek is meg akarunk felelni, úgy italválaszték terén sincs okunk zokszóra: szomjoltók széles sora közül választhat az ide betérő. S bár a hely speciális profilja a funkcionalitás okán éles kritikával nem illethető, úgy a mellékhelyiségek e szempontból való vizsgálata során felmentés sajnos nem adhat.
Személyzet: 9 – lendületes, kedves
Fogadtatás: 6 – komplikált bejutás
Légkör: 7 – a hely jellegéhez képest szokványos
Kínálat: 8
Mosdó: 2 – a negatív élmények listáját gyarapítandó
Összbenyomás: 6 – az biztos, hogy hangulat kell hozzá
Összesen: 60/38
|
|
 |
| | | | | Meseautó | | szerző: Plecskó Edina |
A Meseautó egy kortalan film: nem csupán a felállított történet és az azt színre vivő szereplőtípusok, hanem mondanivalója okán is. A tehetős ember önmaga igazolásaként adja ki magát szerény jövedelmű sofőrnek, hogy bizonyságot nyerjen róla, nem minden a pénz és lehet valakit pusztán saját magért is szeretni. S ha a pozitív kicsengésű sztori meseszerűnek is hat, ezzel együtt mégis jóérzéssel konstatálhatja a kedves néző, hogy „fenn az égben az angyalok vigyáznak ránk és a sors fogja tán a volánt”.
 A film főszereplője Kovács Vera (a kor leggyönyörűbb színésznőjeként számon tartott Perczel Zita), egy naiv banki alkalmazott, aki sohasem látta a vezérigazgatót, Szűcs Jánost (Törzs Jenő). A lány egyszer csak betér egy autószalonba, ahol számára elérhetetlen autócsodák sorakoznak, s miként Szűcsnek első pillantásra megtetszett a lány, úgy rendezte, hogy Vera a szalon ajándékaként megkapja a kiszemelt kocsit. Szűcs továbbá önkéntes sofőrként – magát Tóth Jánosnak kiadva – a lány mellé szegődött, hogy bizonyságot szerezzen arra, egyszer az életben nemcsak a pénzéért, a rangjáért, hanem önmagáért szereti egy nő. A mit sem sejtő lány szívében szerelem gyúlt az általa pusztán sofőrként ismeretes férfi iránt, aki már nyertesnek érezte magát, ám a bonyodalmak fonalát csak eztán oldotta el a rendező.
A szövevényes cselekmény sikerességéhez kitűnő karakterek járultak hozzá, amely egyúttal a mű nagy érdemeként is jegyezhető. Így külön dicséretet érdemel a film humorban mutatott teljesítménye, ahogyan egy igazi vígjátékhoz híven kiemelkedően szórakoztató jellemekkel szolgál a közönség mulattatására. „Az egy a párna, egy a stempli” nyomán elhíresült Kabos Gyula formálta Halmos Aladár és a Kerekes Annát alakító Gombaszögi Ella teljesítményükkel véglegesen beírták magukat a magyar filmtörténelembe. S hogy mivel lehetett még fokozni a film hatását? Természetesen egy frappáns betétdallal, amely aztán önálló életre kelve a mai napig klasszis slágerként hangzik el régi formájában. S bár ahogyan a filmet is újrafogalmazták 2000-ben – amely vállalkozás nem éppen nevezhető sikeresnek –, úgy e dalra is született egy jelenkori, hip-hop stílusú verzió Sub Bass Monster nyomán.
Az immáron több, mint 70 éves múltra visszatekintő Meseautó című film „színezüst erdők során és csillogó gyémántporon át” tehát jelen korunkig őrzi fényét. Jelentőségét mutatja, hogy megnyitója lehetett egy filmtörténeti korszaknak, a békebeli magyar filmgyártás – mind a mai napig – nagy becsben tartott klasszikusává vált. Az 1934. december 14-én debütáló alkotás a kor legnagyobb mozi sikere lett, köszönhetően a jó történetnek, az ezt eljátszó színészóriásoknak és Gaál Béla eredeti rendezésének.
|
|
 |
| | | | | Trabant zenekar | | szerző: Szántó Gyula |
A Trabant a kelet-német VEB Sachsenring által gyártott gépkocsitípus. Az első Trabant 1957. november 7-én gurult le a futószalagról, a legelterjedtebb autó volt a szocialista országban. Szülőhazájának szimbólumává vált a kétütemű autó, melyről a '80-as évek elején alakult Trabant zenekar is kapta a nevét.
Lukin Gábor, Vető János, Méhes Marietta, Menyhárt Jenő, Másik János és Víg Mihály közös produkciójaként alakult meg a Trabant zenekar. Míg a német autógyár Trabantja több mint 3 millió példányban kelt el, addig a zenekar nagylemezt sosem adott ki, mégis a házilag felvett kazettáit mindenki szerette, aki hozzájutott.
 Xantus János több nemzetközi díjjal jutalmazott nagyjátékfilmje Az Eszkimó asszony fázik zenéjét a zenekar készítette, melynek négy számát később kiadta a Hungaroton kislemez formájában.
Befelé forduló, visszafogott szobazenét művelt a Trabant hasonlóképpen a kortársaihoz a Balatonhoz, VHK-hoz, vagy a Bizottsághoz, azonban a Trabant zenekar kortársaival ellentétben megmaradt szobazenélésnek, amiben minden kötöttség nélkül zenéltek tehetséges, bár zeneileg nem képzett emberek.
Végül a magnósok kedvéért egy-két felvétel a Trabantról:
|
|
 |
|
