címlap    party    magunkról    szellemi támogatóink    kapcsolat     
Heti téma: a mese 
Heti téma: a mese 


 
       Simon Tibor-artista (1928-2007)

visszaemlékezik: Rossa Linda

Simon Tibor, a Jászai Mari-díjas magyar artistaművész a cirkuszvilág kiemelkedő alakja 2007-ben, egy autóbalesetben vesztette életét. A sors furcsa fordulata, hogy annak, akinek az egész életét a veszéllyel szemben vívott új és új győzelem határozta meg, egy szerencsétlen autóbaleset okozza halálát. A cirkuszi életben mindenki ismerte és szerette „Tibi bácsit”. Örökké emlékezni fogunk rá, s mindarra, amit adott nekünk.


Simon Tibi bácsi 1928-ban született Tápiógyörgyén. Már gyermekkorában látható volt a torna, az akrobatika iránti szeretete. Tornászként kezdte pályafutását, közben esztergályosként dolgozott. 20 éves korában, egy neves artista fedezte fel tehetségét, kettőjük közös munkája nagyon hamar sikert hozott. Tornászként nem volt nehéz elsajátítania az artisták művészetét, pár hónap múlva már kész produkcióval járták az országot. Az első időkben mozi-varietékben szerepeltek élő zenei kísérettel. Mindannyian hallottunk már a régi mozik hangulatáról, bár a mai generációk sajnos mindezt már nem élvezhetik. Akkor még az artistaművészet is összekapcsolódott a mozival, az előadások előtt, és a kezdő híradót követően az artisták fantasztikus produkcióit élvezhette a közönség. A mozi-varieté a mozi fejlődésével együtt háttérbe szorult. Tibi bácsiék később különböző hazai cirkuszokban is nagy sikerrel szerepeltek.

1956 után a magyar artisták több lehetőséget kaptak, külföldön is megmutathatták tehetségüket. Ekkor már Tibi bácsi egy saját, egyéni produkcióval varázsolta el a közönséget. 8-10 méter magasban, egy lengő-trapézon, a fején egyensúlyozott úgy, hogy közben kezével és lábával a talajon jól ismert technikával zsonglőrözött. A ’60-as évektől kezdve testvérével, Simon „Árpi bácsival” és feleségével együtt egy új produkciót is létrehoztak. Ekkor már külföldön is nagyon keresett volt a testvérpár. Szinte egész Európát körbejárták, de Ausztráliában, Új-Zélandon, Japánban, Kínában, Dél-Amerikában is komoly ismertségre tettek szert. Munkájuk és elismertségük által többször visszahívták a őket különböző országokba. Tibi bácsi Japánban egy nagyobb balesetet szenvedett, de felépülése után is töretlenül folytatta az artistapályát.

A mi Tibi bácsink a magyar cirkuszművészet kiemelkedő artistája. Amit ő létrehozott, szinte a mai napig senki nem tudta megismételni. Még balesete után is, életét jelentette a cirkuszvilág, az elvarázsoló művészet, a kihívásokkal és veszélyekkel teli élet. Munkásságát a ’60-as években Jászai Mari-díjjal tüntette ki az ország, amelyet mind emberileg, mind artistaként megérdemelt.

Később diákjainak szánta tudását és tehetségét, a Magyar Cirkusz és Varieté Kht. Művésztelepén tanított. Mondhatni nem volt olyan nap, amikor Tibi bácsi nem töltötte volna a délutánt tanítványai oktatásával. Én magam is szerencsés vagyok, hogy ismertem őt és tanulhattam tőle. Tibi bácsi halála a magyar cirkuszművészet nagy vesztesége. De emlékeinkben, a cirkuszvilág szellemében, ezer és ezer fényképen, valamint az új produkciók elemeiben, mozdulataiban örökké velünk marad.



ESZKÖZÖK:   Nyomtatható verzió      




Szerkesztői levél >>
2010 legolvasottabb cikkei
2010-ben az olvasók a kultúra minden területéről kíváncsiak voltak írásainkra, élen járt ismét többek között a Arany János, Karinthy valamit a Bűn és Bűnhődés, amit előző írásomban már említettem. >>
Film >>
Basquiat – A graffiti királya
Jean-Michel Basquiat rövid élete igazi tündérmese... lehetne. A szegény ember csóró fia útra kel, hogy meghódítsa a világot, s elnyerje a fele királyságot. Csakhogy itt nincsen jó és gonosz, és nincsen hepiend. Ezt a sztorit az élet írta. >>
Színház >>
Merj nagyot ébredni!
Ott voltam, ahol ezrek tüntettek a médiatörvény ellen – és még a zene is jó volt! >>
Intézménykritika >>
(Ne) Füstölögjünk!
Összezsúfolódva állunk a villamosmegállóban. Szúrja a hideg az arcom, zsebemben még mélyebbre süllyesztem a kezem. Zuhog az eső, de szerencsére legalább a szél nem fúj. Próbálok >>
Könyv >>
Az utcaművészet enciklopédiája
Akik nem a graffiti oldalán állnak, valószínűleg nem tudnak előítéletek nélkül viszonyulni a street arthoz. Nicholas Ganz könyve hiánypótló a piacon, és nagy előnye, hogy nem ítélkezésre >>
Zene >>
MR2 Akusztik - Arccal a dalnak!
A Magyar Rádió nyolcas stúdiójában időről-időre koncertet rendeznek, hazai zenekarokkal és akusztikus hangszerekkel. Nagyon érdekes és különleges zenekarokkal lehet találkozni a műsorban. >>
Híres magyarok >>
"Nincs jogom, de odafújok!"
Aktuális témánk, a street art kapcsán, Vegazzal beszélgettem, aki már évek óta közel áll a graffiti világához. Honnan ismerhetitek? Többek között ő és társai változtatták a Flórián tér szürke beton aluljáróit és a Városháza tér tátongó fehér épületét egy igazi utcai kiállító teremmé, Vasarely stílusában. Többek között erről faggattam Vegazt: >>
Fotó >>
Buddhizmus képekben 2.
>>




Bookmark and Share
Pszeudo a facebookonRajongó leszek!

Copyrigth © 2008 pszeudo.hu. Készítette: Szántó Gyula





Szerkesztői levél
Film
Színház
Intézménykritika
Könyv
Zene
Híres magyarok
Fotó