| | | | | Meseautó |  szerző: Plecskó Edina |
A Meseautó egy kortalan film: nem csupán a felállított történet és az azt színre vivő szereplőtípusok, hanem mondanivalója okán is. A tehetős ember önmaga igazolásaként adja ki magát szerény jövedelmű sofőrnek, hogy bizonyságot nyerjen róla, nem minden a pénz és lehet valakit pusztán saját magért is szeretni. S ha a pozitív kicsengésű sztori meseszerűnek is hat, ezzel együtt mégis jóérzéssel konstatálhatja a kedves néző, hogy „fenn az égben az angyalok vigyáznak ránk és a sors fogja tán a volánt”.
 A film főszereplője Kovács Vera (a kor leggyönyörűbb színésznőjeként számon tartott Perczel Zita), egy naiv banki alkalmazott, aki sohasem látta a vezérigazgatót, Szűcs Jánost (Törzs Jenő). A lány egyszer csak betér egy autószalonba, ahol számára elérhetetlen autócsodák sorakoznak, s miként Szűcsnek első pillantásra megtetszett a lány, úgy rendezte, hogy Vera a szalon ajándékaként megkapja a kiszemelt kocsit. Szűcs továbbá önkéntes sofőrként – magát Tóth Jánosnak kiadva – a lány mellé szegődött, hogy bizonyságot szerezzen arra, egyszer az életben nemcsak a pénzéért, a rangjáért, hanem önmagáért szereti egy nő. A mit sem sejtő lány szívében szerelem gyúlt az általa pusztán sofőrként ismeretes férfi iránt, aki már nyertesnek érezte magát, ám a bonyodalmak fonalát csak eztán oldotta el a rendező.
A szövevényes cselekmény sikerességéhez kitűnő karakterek járultak hozzá, amely egyúttal a mű nagy érdemeként is jegyezhető. Így külön dicséretet érdemel a film humorban mutatott teljesítménye, ahogyan egy igazi vígjátékhoz híven kiemelkedően szórakoztató jellemekkel szolgál a közönség mulattatására. „Az egy a párna, egy a stempli” nyomán elhíresült Kabos Gyula formálta Halmos Aladár és a Kerekes Annát alakító Gombaszögi Ella teljesítményükkel véglegesen beírták magukat a magyar filmtörténelembe. S hogy mivel lehetett még fokozni a film hatását? Természetesen egy frappáns betétdallal, amely aztán önálló életre kelve a mai napig klasszis slágerként hangzik el régi formájában. S bár ahogyan a filmet is újrafogalmazták 2000-ben – amely vállalkozás nem éppen nevezhető sikeresnek –, úgy e dalra is született egy jelenkori, hip-hop stílusú verzió Sub Bass Monster nyomán.
Az immáron több, mint 70 éves múltra visszatekintő Meseautó című film „színezüst erdők során és csillogó gyémántporon át” tehát jelen korunkig őrzi fényét. Jelentőségét mutatja, hogy megnyitója lehetett egy filmtörténeti korszaknak, a békebeli magyar filmgyártás – mind a mai napig – nagy becsben tartott klasszikusává vált. Az 1934. december 14-én debütáló alkotás a kor legnagyobb mozi sikere lett, köszönhetően a jó történetnek, az ezt eljátszó színészóriásoknak és Gaál Béla eredeti rendezésének.
|
|
ESZKÖZÖK:
|
|
|
 |
|
|
Szerkesztői levél >>
 | 2010 legolvasottabb cikkei
2010-ben az olvasók a kultúra minden területéről kíváncsiak voltak írásainkra, élen járt ismét többek között a Arany János, Karinthy valamit a Bűn és Bűnhődés, amit előző írásomban már említettem. >> |
Film >>
 | Basquiat – A graffiti királya
Jean-Michel Basquiat rövid élete igazi tündérmese... lehetne. A szegény ember csóró fia útra kel, hogy meghódítsa a világot, s elnyerje a fele királyságot. Csakhogy itt nincsen jó és gonosz, és nincsen hepiend. Ezt a sztorit az élet írta. >> |
Színház >>
Intézménykritika >>
 | (Ne) Füstölögjünk!
Összezsúfolódva állunk a villamosmegállóban. Szúrja a hideg az arcom, zsebemben még mélyebbre süllyesztem a kezem. Zuhog az eső, de szerencsére legalább a szél nem fúj. Próbálok >> |
Könyv >>
 | Az utcaművészet enciklopédiája
Akik nem a graffiti oldalán állnak, valószínűleg nem tudnak előítéletek nélkül viszonyulni a street arthoz. Nicholas Ganz könyve hiánypótló a piacon, és nagy előnye, hogy nem ítélkezésre >> |
Zene >>
 | MR2 Akusztik - Arccal a dalnak!
A Magyar Rádió nyolcas stúdiójában időről-időre koncertet rendeznek, hazai zenekarokkal és akusztikus hangszerekkel. Nagyon érdekes és különleges zenekarokkal lehet találkozni a műsorban. >> |
Híres magyarok >>
 | "Nincs jogom, de odafújok!"
Aktuális témánk, a street art kapcsán, Vegazzal beszélgettem, aki már évek óta közel áll a graffiti világához. Honnan ismerhetitek? Többek között ő és társai változtatták a Flórián tér szürke beton aluljáróit és a Városháza tér tátongó fehér épületét egy igazi utcai kiállító teremmé, Vasarely stílusában. Többek között erről faggattam Vegazt: >> |
Fotó >>
|
