címlap    party    magunkról    szellemi támogatóink    kapcsolat     
Heti téma: a mese 
Heti téma: a mese 


 
       Önállóan gondolkodó eretnek
szerző: Tóth Tamara
Baumgarten-díj 1946-ban, Kossuth-díj 1948-ban és 1955-ben. A marxista reneszánszba vetett hit. Mellesleg a Tanácsköztársaság idején nyolc embert főbe lövetett. Később mégis jobboldali elhajlással vádolták. Lukács György életműve ma egyáltalán nem divatos, nem is beszélünk róla, filozófiatörténeti helye viszont igen előkelő és világszerte lehet, hogy jobban ismerik, mint Magyarországon.

kép:www.ujexodus.huLukács György 1885-ben született zsidó családban, már gimnazista korában színikritikákat írt, később jogászdoktor lett, és művészetszociológiát hallgatott Berlinben. Max Weber körének hatására esztétikai mű írásába kezdett, és már életének első szakaszában nagy műveket alkotott. Az első világháború hatására még inkább a kapitalizmus ellen fordult, és a forradalomban látta az egyetlen kiutat. 1918-ban ezért be is lépett a Kommunista Pártba, majd a Vörös Újság szerkesztője lett. A Tanácsköztársaság idején oktatási helyettes népbiztos lett, majd politikai, és ennek a hatalomnak a gyakorlása volt, amikor a tiszafüredi vereség után Poroszlón megtizedelte az embereket, és nyolcat főbe lövetett. Életének ez a fő bűne sosem került megtorlásra. A bukás után Bécsbe menekült, majd Moszkvában is élt. 1945-ben már Magyarországon lett esztétika professzor, 1949-ben demokráciaelmélete és realizmus-felfogása miatt önkritikát kellett gyakorolnia. 1956-ban nem közeledett Nagy Imréhez. Utolsó éveinek célja a marxista esztétika rendszerezése lett.

Lukács György nagyon művelt ember volt, hatalmas hozzáértéssel rendelkezett a filozófia- és irodalomtörténet terén. Ő maga is nagy műveket alkotott, csakhogy ezt a folyamatot megkeserítette az ideológiákba vetett hit, ezért ez az énje elfogadhatatlan, és a második korszakában elgyengült a filozófiája.



ESZKÖZÖK:   Nyomtatható verzió      




Szerkesztői levél >>
2010 legolvasottabb cikkei
2010-ben az olvasók a kultúra minden területéről kíváncsiak voltak írásainkra, élen járt ismét többek között a Arany János, Karinthy valamit a Bűn és Bűnhődés, amit előző írásomban már említettem. >>
Film >>
Basquiat – A graffiti királya
Jean-Michel Basquiat rövid élete igazi tündérmese... lehetne. A szegény ember csóró fia útra kel, hogy meghódítsa a világot, s elnyerje a fele királyságot. Csakhogy itt nincsen jó és gonosz, és nincsen hepiend. Ezt a sztorit az élet írta. >>
Színház >>
Merj nagyot ébredni!
Ott voltam, ahol ezrek tüntettek a médiatörvény ellen – és még a zene is jó volt! >>
Intézménykritika >>
(Ne) Füstölögjünk!
Összezsúfolódva állunk a villamosmegállóban. Szúrja a hideg az arcom, zsebemben még mélyebbre süllyesztem a kezem. Zuhog az eső, de szerencsére legalább a szél nem fúj. Próbálok >>
Könyv >>
Az utcaművészet enciklopédiája
Akik nem a graffiti oldalán állnak, valószínűleg nem tudnak előítéletek nélkül viszonyulni a street arthoz. Nicholas Ganz könyve hiánypótló a piacon, és nagy előnye, hogy nem ítélkezésre >>
Zene >>
MR2 Akusztik - Arccal a dalnak!
A Magyar Rádió nyolcas stúdiójában időről-időre koncertet rendeznek, hazai zenekarokkal és akusztikus hangszerekkel. Nagyon érdekes és különleges zenekarokkal lehet találkozni a műsorban. >>
Híres magyarok >>
"Nincs jogom, de odafújok!"
Aktuális témánk, a street art kapcsán, Vegazzal beszélgettem, aki már évek óta közel áll a graffiti világához. Honnan ismerhetitek? Többek között ő és társai változtatták a Flórián tér szürke beton aluljáróit és a Városháza tér tátongó fehér épületét egy igazi utcai kiállító teremmé, Vasarely stílusában. Többek között erről faggattam Vegazt: >>
Fotó >>
Buddhizmus képekben 2.
>>




Bookmark and Share
Pszeudo a facebookonRajongó leszek!

Copyrigth © 2008 pszeudo.hu. Készítette: Szántó Gyula





Szerkesztői levél
Film
Színház
Intézménykritika
Könyv
Zene
Híres magyarok
Fotó