| | | | | A reménytelenül jó divatárus meséje |  szerző: Jakab Judit |
Molnár Ferenc neve minden valamirevaló színházba járó számára ismerősen cseng. Darabjai – bár folyamatosan nagy sikerrel játsszák őket szerte az országban – olvasva is remek szórakozást nyújtanak. Népszerűségük titka talán abban rejlik, hogy – akár a mesékben – a jóság győzedelmeskedik mindenek felett. Nincs ez másként Úri divat című színművében sem.
 Az Úri divat, bár nem túl közismert és nem tartozik az igazi Molnár-remekművek közé sem, azért még nagyon jó. A darab kispolgári környezetben, egy pesti belvárosi divatáruboltban játszódik. A bolt vezetője reménytelenül jó ember, akit mindenki kihasznál, ezért anyagilag és a magánéletben is tönkremegy. Egy gróf segíti és pártfogolja, annak vidéki sajtgazdaságába kerül igazgatónak. Itt számos nevetséges szituációba keveredik jósága miatt, majd a gróffal is konfliktusba kerül, mivel mindketten ugyanazt a nőt szeretik. Végül azonban elnyeri méltó jutalmát: a kis gépírókisasszony kezét.
A darab középpontjában itt is a javíthatatlan jó ember áll, az a Molnár Ferenc-i gondolat, hogy a jóság győz mindenek felett. Ez visszatérő elem műveiben, s talán éppen ebben keresendő népszerűségük oka is. Az emberek – legyenek tíz, húsz, harminc vagy hatvan évesek – szeretik a meséket, még akkor is, ha tudják, a való élet – sajnos - egészen más. Egy pár órácskára azért mégis jó belefeledkezni egy olyan világba, ahol a jó elnyeri méltó jutalmát, a rossz pedig megérdemelt büntetését.
Az Úri divatot 1917. november 23-án mutatták be a Nemzeti Színházban. A darabról és az előadásról Kosztolányi Dezső írt kritikát – amely az idők folyamán sokkal ismertebb lett, mint a mű, amely ihlette.
Kosztolányi többek között így vélekedett a műről. „(…) a színpadi ördög után  megszületett a színpadi angyal is. Természetesen földi formában, szeplőkkel és emberi gyarlóságokkal ékesítve. Sem az író, sem a közönség nem tudna elviselni egy igazi angyalt. Az nagyon égi és nagyon unalmas volna. Valahogy színpadképessé kell tenni a jóságot, rá kell aggatni a mi prózai, budapesti életünk kölönceit (...). Legyen egy divatáru-kereskedő az angyal, hagyja el a felesége és jusson csődbe, aztán küldjük el egy grófi uradalomba, a büdös sajtok igazgatójának. Micsoda nevetséges egy angyal. De hiszen az ördög meg rokonszenves volt. Körülbelül így látom - laza formában - az író alapötletét. Majdnem minden tárgya érzelmesen szenvedélyes, de addig hordja magával, míg az érzelmesség cukrába fanyar íz vegyül, a szenvedélyesség lehűl és azok a tragédiák, melyek mondanivalóját alkotják, könnyes és nevető vígjátékokká válnak.(…) Be kell azonban vallanom, hogy a jó ember, miután megismerkedtem vele és az első, igazán meglepő ötletek zsongító hatása elmúlt, már fáraszt és a jóságát együgyűségnek érzem, melyet a drámaíró még mindig jóságnak óhajt feltüntetni (…).”
|
|
ESZKÖZÖK:
|
|
|
 |
|
|
Szerkesztői levél >>
 | 2010 legolvasottabb cikkei
2010-ben az olvasók a kultúra minden területéről kíváncsiak voltak írásainkra, élen járt ismét többek között a Arany János, Karinthy valamit a Bűn és Bűnhődés, amit előző írásomban már említettem. >> |
Film >>
 | Basquiat – A graffiti királya
Jean-Michel Basquiat rövid élete igazi tündérmese... lehetne. A szegény ember csóró fia útra kel, hogy meghódítsa a világot, s elnyerje a fele királyságot. Csakhogy itt nincsen jó és gonosz, és nincsen hepiend. Ezt a sztorit az élet írta. >> |
Színház >>
Intézménykritika >>
 | (Ne) Füstölögjünk!
Összezsúfolódva állunk a villamosmegállóban. Szúrja a hideg az arcom, zsebemben még mélyebbre süllyesztem a kezem. Zuhog az eső, de szerencsére legalább a szél nem fúj. Próbálok >> |
Könyv >>
 | Az utcaművészet enciklopédiája
Akik nem a graffiti oldalán állnak, valószínűleg nem tudnak előítéletek nélkül viszonyulni a street arthoz. Nicholas Ganz könyve hiánypótló a piacon, és nagy előnye, hogy nem ítélkezésre >> |
Zene >>
 | MR2 Akusztik - Arccal a dalnak!
A Magyar Rádió nyolcas stúdiójában időről-időre koncertet rendeznek, hazai zenekarokkal és akusztikus hangszerekkel. Nagyon érdekes és különleges zenekarokkal lehet találkozni a műsorban. >> |
Híres magyarok >>
 | "Nincs jogom, de odafújok!"
Aktuális témánk, a street art kapcsán, Vegazzal beszélgettem, aki már évek óta közel áll a graffiti világához. Honnan ismerhetitek? Többek között ő és társai változtatták a Flórián tér szürke beton aluljáróit és a Városháza tér tátongó fehér épületét egy igazi utcai kiállító teremmé, Vasarely stílusában. Többek között erről faggattam Vegazt: >> |
Fotó >>
|
