címlap    party    magunkról    szellemi támogatóink    kapcsolat     
Heti téma: a mese 
Heti téma: a mese 


 
       A reneszánsz ember álma és a valóság
szerző: Kinga
Leonardo Da Vinci-t úgy ismerjük elsősorban, mint a nagy festőt, a Mona Lisa, az Utolsó vacsora vagy a Hermelines hölgy megalkotóját (csak a leghíresebb alkotásaiból szemezgetve). Másrészt azonban mindenképpen meg kell említenünk feltalálói tudományos törekvéseit. Leonardo az elsők közt volt, ki dacolva az inkvizícióval embert boncolt, hogy anatómiai tudását fejlessze. Ám nem csak az emberi felépítés foglalkoztatta, hanem más, még kitalálatlan gépezetek szerkezete is.

Mint afféle valódi reneszánsz polihisztor, tervezett harci Leonardo Ornihopterszekereket, katapultot és repülő masinériát is, amelyhez nagyon sok ötletet és vázlatot hagyott az utókorra. Jóval előrébb járva a koránál és ezzel is (csakúgy, mint a boncolással) az egyház törvényeit átlépve élt. Repüléssel foglalkozó vázlatkönyvének elejére ezeket a szavakat írta:  „A nagy madár elindul majd... első útjára. Bámulatba fogja ejteni az egész világot, hírét hirdeti minden írás, és születési helyét az örök dicsőség fénye ragyogja be.

id. Rubik ErnőEzeknél a nagy madaraknál maradva, és ennek gondolatiságán tovább szárnyalva jutottam el egy olyan magyar hírességhez, aki pár száz évvel Da Vinci után élt az ég meghódításának bűvkörében. Nem csoda, hiszen a repülés mindig is foglalkoztatta az emberiséget, elég a Daidalosz és Ikarosz történetre utalni, vagy más mondai repülő lényekre. Bár id. Rubik Ernőnek már könnyebb dolga volt, hiszen a XX. század elején már jócskán léteztek égbe emelkedő gépezetek.

A polgári repülés az I. világháború után nehezen állt talpra, de szerencsére több, nagytudású mérnök kezdett a repüléssel foglalkozni. A polgári repülés egyik, talán legjelentősebb központja a budapesti műegyetem, ott is a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület (MSRE) volt. Innen több mérnök és repülőterv, helikopterkísérlet indult útjára, melyek kisebb-nagyobb sikereket arattak utána. Említésre méltó például az 1936-ban elkészült Nemere elnevezésű vitorlázó repülőgép, mellyel Rotter Lajos Berlinben világrekord repüléssel olimpiai bajnokságot nyert. Ebből a műhelyből indult útjára a sportrepülés egyik legnagyobb magyar konstruktőre Rubik Ernő is.

Rubik 1936-ban, Esztergomban megalapította az Aero-Ever Kft.-t Rubik - R-26 Góbéés megkezdte a repülőgép-építést. Lényeges felismerése volt, hogy sorozatgyártásra alkalmas repülőgéptípusokat kell létrehozni, mert csak így tud beindulni a nagyüzemi repülőgépgyártás ipara hazánkban.  A Mitter Lajossal közös, 1963-ig működő gyárukban vitorlázó és motoros sportrepülőgépek készültek, számos szabadalmazott műszaki megoldást alkalmazva.

Rubik Ernő 1935-91 között 28 különböző típusú vitorlázó repülőgépet és 5 motoros repülőgépet tervezett (többek között az igencsak kedvelt R-05 Vöcsök és R-07 Tücsök típusú gépeket). 1960-ban az R-26 Góbé terve pattant ki Rubik fejéből, mely azóta is a magyar vitorlázórepülés oktatásra használt alaptípusa. Külföldön is a legsikerültebb, legismertebb iskolagépnek tartják az alumínium-építésű gépcsalád vitorlázó-repülőgépét. Ugyanis ennél a gépmadárnál optimálisan sikerült ötvözni a kis szerkezeti tömeg, az egyszerű szerkezeti kialakítás és az olcsó gyárthatóság követelményeit. Munkásságát később az R-32-es ultrakönnyű géppel koronázta.
Az id. Rubik Ernő tervezte „Góbé” (1960)
Rubiknak nem indult egyszerűen az élete, édesapja aki 1915-ben, katonai szolgálatban eltűnt az orosz fronton, feleségét három kisgyerekkel hagyta magára.  Rubik Ernő mindent annak köszönhetett a továbbiakban, hogy kitartóan tanult, 1921-ben, mint jól tanuló hadiárva került a váci Szilágyi Dezső Hadiárva Intézetbe, majd 1929-ben a kegyesrendi katolikus gimnáziumban kiemelkedő eredménnyel érettségi vizsgát tett. A Műegyetem Gépészmérnöki karára, pedig a Népjóléti Minisztérium támogatásával tudott csak beiratkozni. Innen a már említett úton vezetett karrierje folyamatosan a repülés körül forogva. Olyannyira, hogy miután az üzemet, melynek vezetője és igazgatója volt államosították, azután különböző repülőgépgyárakban dolgozott. 1967 és 1971 közt pedig a MALÉV műszaki tanácsadója volt. Egyetlen kis kitérő életében az 1961 és 1967 közti időszak, mikor is a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium osztályvezető-helyetteseként tevékenykedett. Életének 87. évében hunyt el 1997. február 13-án. Rubik Ernő életéről bővebben Simon V. László: A szárnyas Rubik című könyvéből szerezhetünk tudomást.


ESZKÖZÖK:   Nyomtatható verzió      




Szerkesztői levél >>
2010 legolvasottabb cikkei
2010-ben az olvasók a kultúra minden területéről kíváncsiak voltak írásainkra, élen járt ismét többek között a Arany János, Karinthy valamit a Bűn és Bűnhődés, amit előző írásomban már említettem. >>
Film >>
Basquiat – A graffiti királya
Jean-Michel Basquiat rövid élete igazi tündérmese... lehetne. A szegény ember csóró fia útra kel, hogy meghódítsa a világot, s elnyerje a fele királyságot. Csakhogy itt nincsen jó és gonosz, és nincsen hepiend. Ezt a sztorit az élet írta. >>
Színház >>
Merj nagyot ébredni!
Ott voltam, ahol ezrek tüntettek a médiatörvény ellen – és még a zene is jó volt! >>
Intézménykritika >>
(Ne) Füstölögjünk!
Összezsúfolódva állunk a villamosmegállóban. Szúrja a hideg az arcom, zsebemben még mélyebbre süllyesztem a kezem. Zuhog az eső, de szerencsére legalább a szél nem fúj. Próbálok >>
Könyv >>
Az utcaművészet enciklopédiája
Akik nem a graffiti oldalán állnak, valószínűleg nem tudnak előítéletek nélkül viszonyulni a street arthoz. Nicholas Ganz könyve hiánypótló a piacon, és nagy előnye, hogy nem ítélkezésre >>
Zene >>
MR2 Akusztik - Arccal a dalnak!
A Magyar Rádió nyolcas stúdiójában időről-időre koncertet rendeznek, hazai zenekarokkal és akusztikus hangszerekkel. Nagyon érdekes és különleges zenekarokkal lehet találkozni a műsorban. >>
Híres magyarok >>
"Nincs jogom, de odafújok!"
Aktuális témánk, a street art kapcsán, Vegazzal beszélgettem, aki már évek óta közel áll a graffiti világához. Honnan ismerhetitek? Többek között ő és társai változtatták a Flórián tér szürke beton aluljáróit és a Városháza tér tátongó fehér épületét egy igazi utcai kiállító teremmé, Vasarely stílusában. Többek között erről faggattam Vegazt: >>
Fotó >>
Buddhizmus képekben 2.
>>




Bookmark and Share
Pszeudo a facebookonRajongó leszek!

Copyrigth © 2008 pszeudo.hu. Készítette: Szántó Gyula





Szerkesztői levél
Film
Színház
Intézménykritika
Könyv
Zene
Híres magyarok
Fotó