| | | | | Da Vinci – A festészetről |  szerző: Baranyai Richárd |
És a szobrász, feltaláló, filozófus, ohh, és ki ne hagyjam, ÍRÓ. Mivel egész héten Da Vinci volt a téma, ezért nem írom le a megszokottakat: hol született, meddig élt... Inkább írok arról, mit látott.
 Látta például azt, hogy hogyan változnak a színek, ha egy másik színben pompázó tárgyat közel teszünk hozzájuk. De látta és értette azt is, hogy bármennyire is kidolgozott egy ember izomzata, nem kell azt eltúlozni a festményen, még akkor sem, ha épp mozgás közben, megfeszült állapotában ábrázoljuk. Leonardo látta ezeket és még sok minden mást, a felhők által keltett visszfényeket, a boncolás során feltárt izomrostokat, hogyan befolyásolja a világítás színe az árnyékokat. És nem volt elég neki, hogy látta, filozófus lévén megfigyelte, darabjaira szedte és megmagyarázta „Csatakos utcán az arcok árnyékai nem illenek az arc színéhez - Gyakran előfordul, amiről itt szó van; az arc elszíneződik, vagy sápadttá válik, és az árnyékok elsárgulnak. Ennek az az oka, hogy a csatakos, nedves utcák sárgásabbak, mint a szárazak, és így az arcnak a talaj felé forduló részeit megszínezi a sárgás és sötét utca.” – olvashatjuk.
És ki is írta? Persze, hogy Lenardo. Írt még néhány ilyet, a ma ismert adatok szerint majdnem ezret. És ha már amúgy is rajzolt és festett, ezek nagy részét (több százat) illusztrálta is. Ezeket Francesco Melzi, Leonardo egyik tanítványa gyűjtötte össze és Leonardo halála után összefűzte. Már a reneszánsz korban elkezdték másolni a kéziratokat, így maradhatott fönn a mai napi g. 2005-ben a Lectum kiadó jóvoltából jelent meg magyarul, és úgy hiszem fontos olvasmányává vált mindazoknak, akik grafikával, festészettel foglalkoznak, és eddig még nem tehették rá Leonardo műveire a kezüket. A sors furcsa fintora, hogy évek óta foglalkozom grafikával, és mindig is szerettem a reneszánsz művészetet. Ehhez képest mégsem művészeti tanulmányaim során futottam bele a könyvbe, hanem akkor, amikor a lábamra/ba került egy kép. A tetoválóművésszel beszélgetve azt kérdeztem, mi az, amiből a legtöbbet tanult a képi ábrázolásról? Mire a válasza az volt, hogy van Leonardonak egy könyve, amiben a legapróbb részletekig megmagyarázza a természetet, a fény és a geometria alapjait, és fergeteges felismerésekre lehet belőle szert tenni. Persze ezek után fölkutattam a művet, és belelapoztam. Megdöbbentem, megvettem, rájöttem, hogy ez nekem jó. Majd rájöttem belőle egy csomó dologra, tanultam belőle, fejlődtem általa. Nem állítom, hogy mással is így lesz, biztosan sokan vannak, akik hasonlóan látnak, mint egykor Leonardo, csak nem írják le a megfigyeléseiket, de az ilyen vaksiknak, mint én, jól jön, hogy ő mégis megtette.
Da Vinci a nagy feltaláló, tudós és ki tudja még hányféle néven nevezett,  reneszánsz ember, tehát nem csak a festményeivel, szobraival befolyásolta a későbbi korok művészetét, de írásainak köszönhető az is, hogy most nem egy akármilyen halacska úszkál a lábamon, hanem egy művészi gonddal megrajzolt Koi ponty. Ajánlott olvasmány tehát mindazoknak akik:
- Szeretik a művészetet, és szeretnék jobban megérteni
- Rajzolnak, festenek, fotóznak, vagy bármi olyat csinálnak, amihez ”látni” kell
- Csak érdeklődnek
- Túl sok a szabadidejük, és elég perverzek ahhoz, hogy egy olyan könyvet olvassanak, ami a fényekről, színekről, árbákról szól
- Mindenkinek, akit kihagytam az előzőekben.
|
|
ESZKÖZÖK:
|
|
|
 |
|
|
Szerkesztői levél >>
 | 2010 legolvasottabb cikkei
2010-ben az olvasók a kultúra minden területéről kíváncsiak voltak írásainkra, élen járt ismét többek között a Arany János, Karinthy valamit a Bűn és Bűnhődés, amit előző írásomban már említettem. >> |
Film >>
 | Basquiat – A graffiti királya
Jean-Michel Basquiat rövid élete igazi tündérmese... lehetne. A szegény ember csóró fia útra kel, hogy meghódítsa a világot, s elnyerje a fele királyságot. Csakhogy itt nincsen jó és gonosz, és nincsen hepiend. Ezt a sztorit az élet írta. >> |
Színház >>
Intézménykritika >>
 | (Ne) Füstölögjünk!
Összezsúfolódva állunk a villamosmegállóban. Szúrja a hideg az arcom, zsebemben még mélyebbre süllyesztem a kezem. Zuhog az eső, de szerencsére legalább a szél nem fúj. Próbálok >> |
Könyv >>
 | Az utcaművészet enciklopédiája
Akik nem a graffiti oldalán állnak, valószínűleg nem tudnak előítéletek nélkül viszonyulni a street arthoz. Nicholas Ganz könyve hiánypótló a piacon, és nagy előnye, hogy nem ítélkezésre >> |
Zene >>
 | MR2 Akusztik - Arccal a dalnak!
A Magyar Rádió nyolcas stúdiójában időről-időre koncertet rendeznek, hazai zenekarokkal és akusztikus hangszerekkel. Nagyon érdekes és különleges zenekarokkal lehet találkozni a műsorban. >> |
Híres magyarok >>
 | "Nincs jogom, de odafújok!"
Aktuális témánk, a street art kapcsán, Vegazzal beszélgettem, aki már évek óta közel áll a graffiti világához. Honnan ismerhetitek? Többek között ő és társai változtatták a Flórián tér szürke beton aluljáróit és a Városháza tér tátongó fehér épületét egy igazi utcai kiállító teremmé, Vasarely stílusában. Többek között erről faggattam Vegazt: >> |
Fotó >>
|
