| | | | | Karikás Frigyes | Az emigráns moszkvai irodalmár
 szerző: Plecskó Edina |
E heti moszkvai asszociációink között híres magyarjainkat bemutatandó a XX. századi magyar emigráns szocialista irodalom felé fordulunk, amely szférában kiemelkedő teljesítményt nyújtó – életrajzírók által „reneszánsz emberként” aposztrofált – Karikás Frigyes életét és munkásságát vesszük górcső alá.
 Bár Karikás forradalmár tevékenységei mellett csak mellékesen foglalkozhatott irodalommal, tehetsége így is kibontakozódott. A szovjet regényei által is gyakran szerepeltetett kommunista mozgalom sajátságos, "pozitív hőse" testesült meg benne, amelynek ábrázolása a szocialista realista epika legfontosabb teendői közé tartozik. Fő irodalmi műve a Tanácsköztársaság harcait megörökítő történetek, amelyek megírását személyes emlékei segítették, továbbá ő fordította elsőként magyarra Hasek Svejkjét is. Polihisztor voltát írói tehetsége mellett gazdasági, politikai és katonai szervező munkában feltűnő képességei, valamint tudományos tájékozottsága is kiválóan jelzik.
Az 1895-ben Arad megyében született írót 1914-ben sorozták be huszárnak az orosz frontra, miután hadifogságba került, majd Moszkvába térvén csatlakozott a bolsevikokhoz, s részt vett az 1917-es moszkvai fegyveres felkelésben. 1918-tól a magyarországi forradalom eseményeiben  tevékenykedett, bécsi emigrációja után visszatért Moszkvába, ahol gyárigazgató lett, s a moszkvai gazdasági akadémiát is elvégezte. Költeményei és néhány egyfelvonásos drámája mellett főként novellái által ismerhette őt meg az olvasóközönség, így első kötete A harminckilences dandár (1932) vagy második gyűjteménye, a Mindenféle emberek (Moszkva, 1932) című alkotásaival került közelebb az olvasókhoz. Ez utóbbiban a háború előtti paraszti és munkásélet típusainak, drámáinak realisztikus ábrázolását mutatja be aprólékos lélektani ábrázolásokkal, amely jellemleírások a Horthy rendszerben eltöltött börtönéveit idéző novelláiban egyre jobban elmélyülnek. Kíméletlen realizmussal tárja fel azokat a fizikai és lelki módszereket, amelyekkel a Horthy-fasizmus a kommunisták ellen harcolt. Karikás mindegyik novellája drámai összeütközésre épült, s ebben az értelemben a klasszikus magyar novellahagyomány folytatásai, de mégis csak egyes fejezetei egy hatalmas epikus sornak, azoknak a történelmi változásoknak, amelyek a háborút és a forradalmat hozták.
Karikást 1938-ban, halálának évében már súlyos betegség emésztette, de életművével mindörökre bevéste magát a szocialista emigrációs irodalmunk legkiválóbbjai közé. Műveinek nem csak dokumentumértéke és irodalomtörténeti helye van, eredeti művészi értékével és elevenségével szolgálja az utókor irodaloméhségét napjainkig is.
|
|
ESZKÖZÖK:
|
|
|
 |
|
|
Szerkesztői levél >>
 | 2010 legolvasottabb cikkei
2010-ben az olvasók a kultúra minden területéről kíváncsiak voltak írásainkra, élen járt ismét többek között a Arany János, Karinthy valamit a Bűn és Bűnhődés, amit előző írásomban már említettem. >> |
Film >>
 | Basquiat – A graffiti királya
Jean-Michel Basquiat rövid élete igazi tündérmese... lehetne. A szegény ember csóró fia útra kel, hogy meghódítsa a világot, s elnyerje a fele királyságot. Csakhogy itt nincsen jó és gonosz, és nincsen hepiend. Ezt a sztorit az élet írta. >> |
Színház >>
Intézménykritika >>
 | (Ne) Füstölögjünk!
Összezsúfolódva állunk a villamosmegállóban. Szúrja a hideg az arcom, zsebemben még mélyebbre süllyesztem a kezem. Zuhog az eső, de szerencsére legalább a szél nem fúj. Próbálok >> |
Könyv >>
 | Az utcaművészet enciklopédiája
Akik nem a graffiti oldalán állnak, valószínűleg nem tudnak előítéletek nélkül viszonyulni a street arthoz. Nicholas Ganz könyve hiánypótló a piacon, és nagy előnye, hogy nem ítélkezésre >> |
Zene >>
 | MR2 Akusztik - Arccal a dalnak!
A Magyar Rádió nyolcas stúdiójában időről-időre koncertet rendeznek, hazai zenekarokkal és akusztikus hangszerekkel. Nagyon érdekes és különleges zenekarokkal lehet találkozni a műsorban. >> |
Híres magyarok >>
 | "Nincs jogom, de odafújok!"
Aktuális témánk, a street art kapcsán, Vegazzal beszélgettem, aki már évek óta közel áll a graffiti világához. Honnan ismerhetitek? Többek között ő és társai változtatták a Flórián tér szürke beton aluljáróit és a Városháza tér tátongó fehér épületét egy igazi utcai kiállító teremmé, Vasarely stílusában. Többek között erről faggattam Vegazt: >> |
Fotó >>
|
