| | | | | Krúdy Gyula - az álomfejtés mestere |  szerző: Plecskó Edina |
Magyar prózairodalmunk kiváló mestere, az írói termékenységében Jókaival vetekedő és az emlékezés nagy pszichológusaként Proustra hajazó irodalmár a Szinbád-sorozattal és a Vörös postakocsi című regénnyel tett szert országos hírnévre, ahogyan jelen aspektusból fontos Álmoskönyve is a közönségsiker útjára lépett.
 A több mint 60 regényt, 3000 novellát, esszét és megszámlálhatatlanul sok publicisztikát jegyző Krúdy tizenhét évesen már egy vidéki lap főmunkatársa volt, majd a fővárosba költözvén alakította ki saját bohém, ámbár magányos életét, amely életvitelt szakadatlan munkabírása erősen befolyásolt. Magánéleti kudarcait kompenzálandó irodalmi berkekben lelt igazi emberi kapcsolatokra, így Bródyval és Gárdonyival is közel kerültek egymáshoz. A szakmai tekintélyt és közönségszeretetet egyaránt elnyerő írónk valóban különleges, másokhoz nem hasonlítható ember volt: a már említett szívós munkateljesítménye mellett változatos szerelmi kalandjairól, hatalmas inni tudásáról, ínyencségéről és ironikus szellemességéről is legendák szóltak. A fiatalkorában nyomorgó Krúdy későbbi sikerei ellenére sohasem volt anyagilag biztonságban, két családját is támogatnia kellett. Aktívan részt vett az őszirózsás forradalomban, a Tanácsköztársaság bukása után azonban hajsza indult ellene, miután egy betegség is ledöntötte a lábáról. A Baumgarten-díjjal jutalmazott íróóriás hátralévő közel egy évtizedében már sorozatos anyagi és egészségügyi problémákkal küszködött, utolsó pofonként pedig otthonából is kilakoltatták, igen fiatalon, 55 évesen hunyt el.
Írói stílusa valódi képzőművészetnek nevezhető, irodalmunk egyik legszemléletesebb írójaként a való élet kézzelfogható jelenségeit rendkívül érzékletesen ábrázolta, amely kifejezésmódot a századforduló szecessziója is  erősen befolyásolt. Ő nem pusztán népszerű literátor, irodalmi ínyencek igazi szellemi csemegéje, aki a prózastílust kiválóan művelte. 1925-ben született Álmoskönyv című művével célja nem volt más, minthogy egyfajta útikalauzt biztosítson az álmok labirintusában elvesző embereknek, hogy a sokféle álommagyarázat közül kikereshessék maguknak azt a megfejtést, amely őket leginkább megvigasztalja. Mindazonáltal vallotta, hogy rossz álom nem létezik, hiszen ha álmodunk, az azt jelenti, hogy élünk. Így a legrosszabb álom sem jelenthet egyebet, mint azt, hogy még nem léptük át a halál kapuját, azaz tennivalónk, elfoglaltságunk van a földön. A könyvben fellelhető álmok magyarázatait nem Krúdy találta ki, régi könyvek és emberek elbeszéléseit összegyűjtve írta meg Álmoskönyvét, egészen pontosan a magyar álmok magyarázatát, miként rendelkezésre álló eszközeivel hazánkban tudott csak kutató munkát végezni. E feladat elvégzése pedig nem is annyira a hitelesség, sokkal inkább a szórakoztatás jegyében telt, ahogyan Krúdy is vallott „inkább a saját mulattatásomra, inkább hosszú telek csendes eljátszadozására, esti órák halk elfuvolázására szerkesztettem ez álmoskönyvet, mint azért, hogy bárki is hitelt adjon a következő soroknak. Álom: játék, mint az élet... Néha komolyra fordul a játék. Az élet is, az álom is.” Azt mindenesetre leszögezhetjük, hogy akár komoly okfejtésként, akár játékos magyarázatokként tekintünk e műben foglaltakra, mindenképpen érdemes olvasmányként szoríthatunk neki helyet könyvespolcunkon.
|
|
ESZKÖZÖK:
|
|
|
 |
|
|
Szerkesztői levél >>
 | 2010 legolvasottabb cikkei
2010-ben az olvasók a kultúra minden területéről kíváncsiak voltak írásainkra, élen járt ismét többek között a Arany János, Karinthy valamit a Bűn és Bűnhődés, amit előző írásomban már említettem. >> |
Film >>
 | Basquiat – A graffiti királya
Jean-Michel Basquiat rövid élete igazi tündérmese... lehetne. A szegény ember csóró fia útra kel, hogy meghódítsa a világot, s elnyerje a fele királyságot. Csakhogy itt nincsen jó és gonosz, és nincsen hepiend. Ezt a sztorit az élet írta. >> |
Színház >>
Intézménykritika >>
 | (Ne) Füstölögjünk!
Összezsúfolódva állunk a villamosmegállóban. Szúrja a hideg az arcom, zsebemben még mélyebbre süllyesztem a kezem. Zuhog az eső, de szerencsére legalább a szél nem fúj. Próbálok >> |
Könyv >>
 | Az utcaművészet enciklopédiája
Akik nem a graffiti oldalán állnak, valószínűleg nem tudnak előítéletek nélkül viszonyulni a street arthoz. Nicholas Ganz könyve hiánypótló a piacon, és nagy előnye, hogy nem ítélkezésre >> |
Zene >>
 | MR2 Akusztik - Arccal a dalnak!
A Magyar Rádió nyolcas stúdiójában időről-időre koncertet rendeznek, hazai zenekarokkal és akusztikus hangszerekkel. Nagyon érdekes és különleges zenekarokkal lehet találkozni a műsorban. >> |
Híres magyarok >>
 | "Nincs jogom, de odafújok!"
Aktuális témánk, a street art kapcsán, Vegazzal beszélgettem, aki már évek óta közel áll a graffiti világához. Honnan ismerhetitek? Többek között ő és társai változtatták a Flórián tér szürke beton aluljáróit és a Városháza tér tátongó fehér épületét egy igazi utcai kiállító teremmé, Vasarely stílusában. Többek között erről faggattam Vegazt: >> |
Fotó >>
|
