címlap    party    magunkról    szellemi támogatóink    kapcsolat     
Heti téma: a mese 
Heti téma: a mese 


 
       Kémmúzeumok nyomában
szerző: Plecskó Edina
Rúzsnak álcázott pisztoly, cipősarokba rejtett rádióadó, robbanó széndarab vagy a KGB mérgezett hegyű esernyője – e James Bond film kellékeinek is kitűnően megfelelő eszközöket már nem pusztán a mozivásznon „kém”lelhetjük meg, Amerikában vagy akár Kínában is – igaz ez utóbbi esetében csak állampolgárok számára – múzeumi keretek között láthatóak.



A Washingtonban 2002-ben megnyílt Nemzetközi Kém Múzeum az első kizárólag kémkedéssel foglalkozó nyilvános gyűjtemény az Egyesült Államokban, amely e mesterségről nemzetközi áttekintést nyújt. A kémkedés története 3800 évvel ezelőttre nyúlik vissza, ekkoriban Hammurapi már kiterjedt kémhálózattal büszkélkedhetett. A dolgok természetesen azóta sokat fejlődtek, annyi azonban bizonyos, hogy a kémszervezetek nem csak a történelem alakításában játszottak szerepet – működésük napjaink eseményeire is nagy hatással vannak. Az egyik igazgatósági tag, William Webster, a CIA egykori vezetője szerint a hírszerzés életeket mentett meg, amikor a szuperhatalmak a nukleáris háborúra készülődtek. A felek ugyanis meg voltak győződve arról, hogy a másik atomtámadást tervez, de a hírszerzés olyan képet adott, amely feleslegessé tette a megelőző csapást, ami emberek millióinak halálát okozta volna. Az elvi érvelések mellett a Múzeum gazdag kiállítási anyaga is igen elismerésre méltó. Peter Earnest múzeumigazgató szavaival élve intézményük „teljes élmény” nyújt: a kémkedés titokzatos világához tartozó teljes körű felszerelések, a "Goldfinger" című James Bond-filmben megcsodált Aston Martin sportkocsi élethű mása, vagy annak a Los Alamos-i laboratóriumnak az utánzata is felfedezhető itt, ahol az amerikaiak az atombombát kifejlesztették. S hogy interaktivitásban se legyen hiány, minden egyes látogató belépéskor magára veheti bárkinek az identitását és távozáskor egy "digitális határőr" teszteli tudásában. Dicséretes módon a kiállítással nem akartak a valóságtól elrugaszkodott tévképzeteket gyártani, üzenetként fogalmazható meg az, hogy a kémkedés kemény és veszélyes munka, amely csak a legritkább esetben hozza meg egymaga az áttörést.



A Föld átellenes pontján, Kínában idén tavasszal nyitották meg a kínai titkosszolgálatok munkáját bemutató kémmúzeumot, amely intézmény több mint nyolc évtized hírszerzési eszközeit vonultatja fel, s amely tárlat látogatása csupán kínaiak számára engedélyezett. A szigorú szabályok pedig biztonsági okokból fakadnak, az igazgató szerint kényes, titkosszolgálatokkal kapcsolatos információkat nem tehetnek közszemlére külföldiek előtt. A magyarázat kissé furcsának hathat a csúcstechnológiás titkosszolgálatok korában, abban a múzeumban, ahol négy teremben a kínai biztonsági szolgálatok eszközei 1927-től kezdve láthatóak. Az itt kiállított vitrinekben titkos dokumentumokat és azok elrejtésére szolgáló üreges pénzérméket vagy kártyapaklinak álcázott térképeket is felfedezhetnek a szerencsés bejutók, akik mindezek mellett egy óriási földgömb-modellt vagy csillagos égnek álcázott mennyezetet is megcsodálhatnak. S ha mindezen élmények átélésére európai állampolgárokként lehetőségünk nem is adódik, a kémmúzeum washingtoni társában minden igényt kielégítően részesülhetünk hasonló benyomásokban.



ESZKÖZÖK:   Nyomtatható verzió      




Szerkesztői levél >>
2010 legolvasottabb cikkei
2010-ben az olvasók a kultúra minden területéről kíváncsiak voltak írásainkra, élen járt ismét többek között a Arany János, Karinthy valamit a Bűn és Bűnhődés, amit előző írásomban már említettem. >>
Film >>
Basquiat – A graffiti királya
Jean-Michel Basquiat rövid élete igazi tündérmese... lehetne. A szegény ember csóró fia útra kel, hogy meghódítsa a világot, s elnyerje a fele királyságot. Csakhogy itt nincsen jó és gonosz, és nincsen hepiend. Ezt a sztorit az élet írta. >>
Színház >>
Merj nagyot ébredni!
Ott voltam, ahol ezrek tüntettek a médiatörvény ellen – és még a zene is jó volt! >>
Intézménykritika >>
(Ne) Füstölögjünk!
Összezsúfolódva állunk a villamosmegállóban. Szúrja a hideg az arcom, zsebemben még mélyebbre süllyesztem a kezem. Zuhog az eső, de szerencsére legalább a szél nem fúj. Próbálok >>
Könyv >>
Az utcaművészet enciklopédiája
Akik nem a graffiti oldalán állnak, valószínűleg nem tudnak előítéletek nélkül viszonyulni a street arthoz. Nicholas Ganz könyve hiánypótló a piacon, és nagy előnye, hogy nem ítélkezésre >>
Zene >>
MR2 Akusztik - Arccal a dalnak!
A Magyar Rádió nyolcas stúdiójában időről-időre koncertet rendeznek, hazai zenekarokkal és akusztikus hangszerekkel. Nagyon érdekes és különleges zenekarokkal lehet találkozni a műsorban. >>
Híres magyarok >>
"Nincs jogom, de odafújok!"
Aktuális témánk, a street art kapcsán, Vegazzal beszélgettem, aki már évek óta közel áll a graffiti világához. Honnan ismerhetitek? Többek között ő és társai változtatták a Flórián tér szürke beton aluljáróit és a Városháza tér tátongó fehér épületét egy igazi utcai kiállító teremmé, Vasarely stílusában. Többek között erről faggattam Vegazt: >>
Fotó >>
Buddhizmus képekben 2.
>>




Bookmark and Share
Pszeudo a facebookonRajongó leszek!

Copyrigth © 2008 pszeudo.hu. Készítette: Szántó Gyula





Szerkesztői levél
Film
Színház
Intézménykritika
Könyv
Zene
Híres magyarok
Fotó