| Kaledonia - avagy „Tündérkék, isztok még egy sört?” |  szerző:
Kinga
|
 A skótok messze-földön híresek arról, hogy...? Spórolnak. Így szépen fogalmazva. Ha szeretnénk túllépni ezen a "kapzsi pénzkuporgató" sztereotípián - így csúnyábban fogalmazva -, és egy kis skótos hangulatra - meg ízvilágra - vágyunk, akkor legjobb, hogyha a Kaledonia felé vesszük az irányt. A város szívében, mégis kissé rejtett helyen, az Andrássyval párhuzamos Mozsár utcában rá is lelünk. Angol menü, különleges sörök, hatalmas whisky választék, elragadó miliő, nos igen, megérkeztünk... Igazán olyan, mintha egy angol pubba keveredtünk volna le. A pincérek segítőkészek, kedvesek, rögtön felbukkannak, ha szükség van rájuk, mindenkihez van egy-két jó szavuk (lásd cím). Ha pedig elvesztünk volna a választékban, bátran rájuk bízhatjuk magunkat, hozzanak, mit jónak látnak.
Személyzet: 10
Fogadtatás: 10
Légkör: 9
Kínálat: 9
Mosdó: 7
Közérzet, összbenyomás: 10
Összesen: 60/55 - Ha nem szereted a sört kötelező kóstoló hely, ha igen pláne.
|
szerző:
Balogh Eszter
|
Még nem hallottam ódákat zengeni a híres skót vendégszeretetről, úgyhogy íme,  most a Kaledoniáról fogok dalolni. Bár nem tudom, mekkora a hasonlóság Skócia és a szóban forgó skót kocsma között, de az első, lazán erdei gyümölcsös ital után őszintén szólva el is felejtek ilyesmiken gondolkodni. Itt aztán tényleg mindent a vendégért: telepátiával üzemelő felszolgáló, „öngyújtómat egy visszatérőért”, remek sörök, tiszta mosdó. Whiskey is van, skót fajtából. Az árak csak annyival nagyobbak, amennyivel Britannia is messzebb van a sarki kocsmánál. Talán a cd… az az egy, amit kicserélnék (’95-ben maradhatott a lejátszóban), de ezt csak halkan mondom, nehogy legközelebb skót favágók népi együttese fogadjon… azt sosem bocsájtanám meg. Az ember becsülje meg a jó helyeket, mi is ezt tesszük. A híres skót kapzsiság meg maradjon a Hahotában.
Személyzet: 10
Fogadtatás: 10
Légkör: 7
Kínálat: 10
Mosdó: 9
Közérzet, összbenyomás: 9
Összesen: 60/55
|
|
ESZKÖZÖK:
|
|
|
 |
|
|
Szerkesztői levél >>
 | 2010 legolvasottabb cikkei
2010-ben az olvasók a kultúra minden területéről kíváncsiak voltak írásainkra, élen járt ismét többek között a Arany János, Karinthy valamit a Bűn és Bűnhődés, amit előző írásomban már említettem. >> |
Film >>
 | Basquiat – A graffiti királya
Jean-Michel Basquiat rövid élete igazi tündérmese... lehetne. A szegény ember csóró fia útra kel, hogy meghódítsa a világot, s elnyerje a fele királyságot. Csakhogy itt nincsen jó és gonosz, és nincsen hepiend. Ezt a sztorit az élet írta. >> |
Színház >>
Intézménykritika >>
 | (Ne) Füstölögjünk!
Összezsúfolódva állunk a villamosmegállóban. Szúrja a hideg az arcom, zsebemben még mélyebbre süllyesztem a kezem. Zuhog az eső, de szerencsére legalább a szél nem fúj. Próbálok >> |
Könyv >>
 | Az utcaművészet enciklopédiája
Akik nem a graffiti oldalán állnak, valószínűleg nem tudnak előítéletek nélkül viszonyulni a street arthoz. Nicholas Ganz könyve hiánypótló a piacon, és nagy előnye, hogy nem ítélkezésre >> |
Zene >>
 | MR2 Akusztik - Arccal a dalnak!
A Magyar Rádió nyolcas stúdiójában időről-időre koncertet rendeznek, hazai zenekarokkal és akusztikus hangszerekkel. Nagyon érdekes és különleges zenekarokkal lehet találkozni a műsorban. >> |
Híres magyarok >>
 | "Nincs jogom, de odafújok!"
Aktuális témánk, a street art kapcsán, Vegazzal beszélgettem, aki már évek óta közel áll a graffiti világához. Honnan ismerhetitek? Többek között ő és társai változtatták a Flórián tér szürke beton aluljáróit és a Városháza tér tátongó fehér épületét egy igazi utcai kiállító teremmé, Vasarely stílusában. Többek között erről faggattam Vegazt: >> |
Fotó >>
|
