| | | | | Marót Viki és a Nova kultúrzenekar | Ti ilyeneket csináltok? - interjú Maróti Viki és a Nova kultúrzenekarral
|
Kérdezte Spigiboy mamája, mikor Spigi 10 éves gyermeke Maróti Viki és a Nova kultúrzenekar legújabb mixlemezét hallgatta. Merthogy Vikiék tudvalevőleg a mama fiatalkorának dalait játszák, Erős vs. Spigiboy pedig egy mixlemezt készített az elmúlt három lemez dalaiból, egy picit a mai fiatalság igényeihez igazítva. A lemez apropóján beszélgettünk az alkotókkal.
 - Bár most éppen közel ültök egymáshoz, elég távol álltok egymástól. Hogy jött össze ez a lemez?
Spigi: Én régóta ismerem őket, tulajdonképpen a kezdetektől. Valamelyik televízió reggeli műsorában láttam őket fellépni, nekem már akkor is nagyon tetszett. Aztán tavaly itt a kiadóban rákérdeztek, hogy ha lenne egy ilyen lehetőség, akkor foglalkoznánk-e vele - én meg mondtam, hogy ... persze. Így.
- Nálatok hogy kezdődött ez a lemez?
Viki: Mi is ismertük már Spigit különböző riportokból, meg a televízióból, de nem találkoztunk még személyesen. Igazából Novai Gábor intézte az egészet, tulajdonképpen nekem annyi ”közöm” van a dologhoz, hogy én éneklem a számokat. Annyi biztos, hogy az elmúlt három lemezünk anyagából készült ez a korong, és nagyon-nagyon jó hangulatú lett, nagyon-nagyon jó ritmussal.
- Miért pont ezek a számok kerültek ide?
Nova: A csapatunk - a Marót Viki és a Nova Kultúr Zenekar - 2003 óta van meg és fennállásunk óta ez a negyedik lemez. Az eddigi háromból mintegy összegzésképpen válogattuk ki ezeket a dalokat Spigivel és a kiadóval is egyetértésben. A legjobban táncolható számokat, amiknek a legjobb a ritmusa, amiket a legjobban be lehet tenni egy házibuli alkalmával és akkor azt így végig lehet táncolni. Ilyen szempontokat vettünk figyelembe és így válogattunk ki 20 dalt erről a három lemezről.
- Ezek a dalok most csak egy remix best of vagy újra felvételre kerültek?
Nova: Ez egy remix lemez már felvett dalokból. A legfontosabb, hogy a három eddigi lemeznek az összegzése. Ez benne az érdekes. Ezen kívül olyan összeállítás, ami egy szakember számára is megfelelő például tempó szempontjából és megfelel egy jó házibuli kívánalmainak.
- Akkor most megkérdezzük Spigiboytól a legjobb házibuli receptjét. Kaptál 3 lemezt, kevertél belőle egy bulit. Hogyan?
Spigi: Ez hangulat. Én minden lemezen, amit eddig csináltunk, ezt a hangulatot próbáltam hozni. Elképzeltem azt, hogy megérkezik valaki egy házibuliba és valahogy el kell indítani az egészet: megjönnek, egy kis kaja, egy kis beszélgetés, na, táncoljunk... berakom és... tulajdonképpen ezt a 70-80 percet végig lehet táncolni. Az egészet én irányítom. Van benne egy kis hangulati hullámzás, van benne olyan, amit mi lassúként ismertünk meg, mégsem lassú ezen a lemezen, mert más hangszínt kapott. Mert a házibuliban, főleg a bulis részén ott bulizni kell, csápolni... Az emberek pedig meglepődnek ezen a lemezen: jééé, ezt teljesen másként hallom. Egyébként a lemez egyik csúcspontja – és én mindig ezt fogom kiemelni, mert nekem ez a kedvenc zeném – a Meghalok, hogyha rám nézel.
- Viki hangja miatt?
- Igen, épp azt meséltem neki, hogy reggel egy vidéki rádiós barátom hívott, hogy megjött nekik is a hír, meg a lemez, mit játsszanak róla, és mondom neki: nekem a kedvencem a Meghalok, hogyha rám nézel. Ő azt kérdezte miért? Mert, mondom, becsukom a szemem és a magyar Gloria Estefant hallom. Volt egy ilyen kis mellékzöngéje, de egyébként nekem az egész lemez, az egész hangulat olyan. A dalok nagy részét ismerem még régi korából, tehát még a Hungária…
- Nagyrészt? Mondj olyat, amit nem ismersz!
- Nagyon sok olyan mai fiatal lesz, aki ha nem ismeri valahonnan az eredetit. Tehát ők már a Nova Kultúr Zenekartól ismeri őket, de szerencsére én ismerem már az eredetiket is. Emlékszem arra, amikor általános iskola negyedik osztályában éppen Hungária-láz tombolt és egy az egyben lement egy Hungária lemez... Ezek a dalok mind megtalálhatók a lemezen. Nekem is előjöttek azok az emlékek. És ezek nagyon jó emlékek voltak. Hallgattam otthon a gyerekeimmel a zenét és anyukám épp ott volt nálunk és: „Mi ez? Ez micsoda? Mi van itt, meg hogyan?... hát ezt mind ismerem!” „Hát anyu: ezt a lemezt csináltam.” „Ti ilyeneket csináltok?” Szóval neki is nagyon-nagyon tetszett. Ugyanakkor azt láttam, hogy a lányom, aki most 10 éves kiskamasz, akinek egyik pillanatban a Tankcsapda, a következő héten meg nem tudom, tehát az éppen legújabb nyál kell, ami ömlik a TV-ből vagy akármi. Ez minden héten változik még náluk. Viszont erre tényleg járt a lábuk és élvezték, sőt most már a kocsiban ez a CD szól és így végigéneklik. A kisfiam, aki 3 éves, ő is végigénekli.
- Viki, neked mi a csúcspontja a lemeznek?
Viki: Nekem is az egyik nagy kedvencem a Meghalok, hogyha rám nézel, de hát ez már akkor nagy kedvencem volt, amikor Dolly énekelte...
- Még meg sem születtél :)
- Igen :)... aztán pl a Cigánylány. Nem is ismertem ezt a dalt, Novai Gábor mutatta és mondom jézusom, hát ez nagyon-nagyon jó.
- Mit kezdenek a mixlemez dalaival a rádiók? Rádió abszolút nem volt a fejedben, amikor keverted?
Spigi: Nem, benne volt a fejemben. Most sírhatnék is, hogy a magyar rádiók kevés magyar zenét játszanak, de nem fogok sírni, mert én úgy gondolom, ezek közül bármelyik – ha bevállalja valamelyik rádió – teljesen jól fog működni és meghozza nekik az eredményt. Ezek a zenék egyébként – ha kivesszük magát a dalt a mix nélkül – erről az albumról önállóan, teljesen normálisan játszhatók. De ha van rá igény – pont erről beszélgettünk a Novai Gáborral –, akkor bármelyik rádiónak a teljes dalt egy az egyben odaadjuk, hogy kezdjék el játszani. Nem választottunk erről egy úgymond rádiós single-t, nem lehetne, talán csak sorsolással
Nova: Mindegyik egyenrangú.
- Azért csak hozzányúltál a slágerekhez. Komplett dalokat kaptál vagy csak trackeket és te keverted újra a dalokat is?
Spigi: Maximix-szerű dolgot csináltunk, ami Olaszországban volt először divat valamikor a 80-as években: voltak komplett dalok, ezekhez mi gyártottunk különböző dobokat, és különböző alapokat. Úgy dolgoztunk, hogy ne veszítse el a szerzemény az eredeti értékét, de azért az ifiknek is nyújtson valami olyat, ami számukra jobban emészthető. Mert lehet, hogy egy rock and roll kevésbé emészthető nekik, de egy ilyen alappal ez már teljesen elfogadható. Viszont... azt is akartuk – és az anyukám a legjobb példa rá –, hogy húú..., ez még teljesen jó neki is.
- Viki, a dalok eredetijét te énekelted. Mit szólsz a mix CD-hez?
Viki: Én nagyon-nagyon örültem neki, mert így úgy érzem, hogy talán eljuthat a discokba is és tényleg jó lesz a fiatalabb korosztály számára is. Szerintem leginkább Spigiéken múlott a dolog. Meghallgattam, Nova bácsi átküldte nekem a borítótervet, átküldte a mixnek az első változatát, és igazából ennyi dolgom volt vele.
Nova: Amúgy is azt tapasztaltuk, hogy ahol fellépünk, utána a discósok hasonló nótákat adnak, ezeknek az eredetiét is, a mi változatunkat is játsszák, főleg Hungáriát, meg Dolly Rollt játszanak olyan discókban, ahol igazán jó bulis hangulatot akarnak. Úgyhogy ez azoknak a discósoknak is nagyon jó lesz, akik ezeket a zenéket szeretik.
- Milyen stílusú ez a lemez? Nem rock'n'roll, nem elektro, nem retro... ?
Nova: Úgyis a senki földjén jártunk eddig is, úgyhogy szerintem ez a lemez is… Buli :)
Spigi: Ha szeretem a rock'n'rollt, akkor nekem rock'n'roll, ha szeretem a discót, akkor nekem disco, ha én az egyvelegeket szeretem, akkor ez egy egyveleg, hát egyszóval szerintem a legjobb szó rá az, hogy jó.
- Folyamatosan felléptek. Ezt az anyagot vagy ezt a mixet vagy ezt a stílust, amit a lemez képvisel, ezt fogjátok játszani?
Viki: Igazából erről is Novai Gábort kellene kérdezni szerintem, mert ő szokta összeállítani a műsort. Ennek felőlem nincs akadálya, tehát...
Nova: Csak a dalok szerepelnek a műsorunkon. Tehát ezt a stílust maximum Spigiéknél láthatjuk valamelyik partyn.
Spigi: Arra is készült leginkább - discókba. Csinálunk belőle egy zanzásítottabb, jó 10 perces mixet, amit direkt a lemezlovasoknak fogunk szétküldeni, szerintem ez nagyon jól fog működni – persze nem a house meg az éppen trendi klubokban – az egyetemi, főiskolás bulikon. Ordítani fogják az összes zenét.
SirOesh
zene.hu
|
|
ESZKÖZÖK:
|
|
|
 |
|
|
Szerkesztői levél >>
 | 2010 legolvasottabb cikkei
2010-ben az olvasók a kultúra minden területéről kíváncsiak voltak írásainkra, élen járt ismét többek között a Arany János, Karinthy valamit a Bűn és Bűnhődés, amit előző írásomban már említettem. >> |
Film >>
 | Basquiat – A graffiti királya
Jean-Michel Basquiat rövid élete igazi tündérmese... lehetne. A szegény ember csóró fia útra kel, hogy meghódítsa a világot, s elnyerje a fele királyságot. Csakhogy itt nincsen jó és gonosz, és nincsen hepiend. Ezt a sztorit az élet írta. >> |
Színház >>
Intézménykritika >>
 | (Ne) Füstölögjünk!
Összezsúfolódva állunk a villamosmegállóban. Szúrja a hideg az arcom, zsebemben még mélyebbre süllyesztem a kezem. Zuhog az eső, de szerencsére legalább a szél nem fúj. Próbálok >> |
Könyv >>
 | Az utcaművészet enciklopédiája
Akik nem a graffiti oldalán állnak, valószínűleg nem tudnak előítéletek nélkül viszonyulni a street arthoz. Nicholas Ganz könyve hiánypótló a piacon, és nagy előnye, hogy nem ítélkezésre >> |
Zene >>
 | MR2 Akusztik - Arccal a dalnak!
A Magyar Rádió nyolcas stúdiójában időről-időre koncertet rendeznek, hazai zenekarokkal és akusztikus hangszerekkel. Nagyon érdekes és különleges zenekarokkal lehet találkozni a műsorban. >> |
Híres magyarok >>
 | "Nincs jogom, de odafújok!"
Aktuális témánk, a street art kapcsán, Vegazzal beszélgettem, aki már évek óta közel áll a graffiti világához. Honnan ismerhetitek? Többek között ő és társai változtatták a Flórián tér szürke beton aluljáróit és a Városháza tér tátongó fehér épületét egy igazi utcai kiállító teremmé, Vasarely stílusában. Többek között erről faggattam Vegazt: >> |
Fotó >>
|
