címlap    party    magunkról    szellemi támogatóink    kapcsolat     
Heti téma: a mese 
Heti téma: a mese 


 
       Zaj-performansz
      - ami a csövön kifér
szerző: Kinga
A Stomp szó jelentése agyontaposni, vagy táncolni bulizni, szórakozni. Azt hiszem a szóban forgó együttes inkább ez utóbbira szándékozott célozni névválasztásával.  Ám ez több szimpla bulinál, ez maga az önfeledt tombolás, ami minden ember zsigereiben benne van, az ösztönös mozdulat-tánc, harc és zene, ritmus-kultusz.

 
 

Be kell valljam, tévesen neveztem őket egyetlen csapatnak. A STOMP ugyanis tulajdonképpen nem más, mint egy franchise, az arculat adott, a tartalom kísértetiesen hasonló, de természetesen bizonyos keretek között változhat (erről még szó lesz később), s aztán szerte a világban Amerikától Anglián és Spanyolországon át Görögországig megtalálható. Fókuszáljunk kicsit a tartalomra, mely nagyban függ a STOMP (általában) 8 fős fellépő csapatától, vagy még inkább nézzük előbb azt a bizonyos 8 embert - hátha valakinek kishazánkban is kedve szottyanna "STOMPolni". Olyan fellépőket keressünk, akiknek mind-mind az ereiben csörgedezik a ritmus, gyerekkoruktól táncoltak, vagy évtizedek óta dobolnak, esetleg mindkettő. Fűszerezhetjük ezeket az alaptulajdonságokat egy kis színházzal, grafikával, színházi ambíciókkal, performeri, koreográfusi vagy zeneszerzői vénával. Tehát, ha ledobnánk őket egy lakatlan szigetre ott is biztosan hallanánk dübörgésüket, a túlélés mellett mindenképpen alkotnának valami művészit. Aztán, ha van olyan szerencsénk, hogy ez a 8 fő puszta véletlenségből netalántán kiváló kosárlabdázó, akkor erre is építhetünk egy előadást. Közös ötletelés, milliónyi workshop alap! Talán még jobb, hogyha egyből valami effélén futunk össze a kiválasztottakkal. A sokoldalúság előny (hacsak nem követelmény), hiszen ez egy interdiszciplináris előadóművészet.
 
 
 
Kis csapatunk zenei ízlése lehet akármilyen, rap, jazz, hip-hop, teljesen mindegy, hiszen a zene gyökerével, a ritmussal kooperálunk majd! Ars poeticájuk, pedig valahogy így szólhat: végy akármilyen felületet és gyere dobolni, jammeljünk együtt, aztán ebből a káoszból csináljunk rendet, adjunk hozzá egy jókora csipetnyi show-t és voilá: STOMP! Olyan az egész, mintha kiszabadult volna a konszolidált Harlem. Zeneszerszámaik szemetesek, mosogatótálcák, kannák, vödrök, székek, kosárlabdák, fazekak, seprűk, gumicsövek, újságok és szatyrok, öngyújtó, víz... igazi nagyvárosi patkányok. Akármi jöhet, de a legjobb váratlan, szokatlan tárgyakat előszedni, hiszen oly sokan dobolnak dob nélkül... bár ők mind statikusan állnak egyhelyben. Ugyanakkor nem szabad elfeledni, a STOMP is valahogy így kezdte még az előző évezredben... annak is az 1991-es évében alakulva, ám eredete még tíz évvelkorábbanra nyúlik vissza, amikor is egy Brighton (GB) - ból származó csoport egy a slummos környékektől megihletett musicalt készített egy edinburgh-i fesztiválra. Innen a váratlan, kreatív formáció útjának végigkísérését a sikerhez az olvasóra bízom itt van hozzá egy interaktív "időszalag". Továbbmenve majd ezen a honlapon, kicsit zajonghatunk mi is.


ESZKÖZÖK:   Nyomtatható verzió      




Szerkesztői levél >>
2010 legolvasottabb cikkei
2010-ben az olvasók a kultúra minden területéről kíváncsiak voltak írásainkra, élen járt ismét többek között a Arany János, Karinthy valamit a Bűn és Bűnhődés, amit előző írásomban már említettem. >>
Film >>
Basquiat – A graffiti királya
Jean-Michel Basquiat rövid élete igazi tündérmese... lehetne. A szegény ember csóró fia útra kel, hogy meghódítsa a világot, s elnyerje a fele királyságot. Csakhogy itt nincsen jó és gonosz, és nincsen hepiend. Ezt a sztorit az élet írta. >>
Színház >>
Merj nagyot ébredni!
Ott voltam, ahol ezrek tüntettek a médiatörvény ellen – és még a zene is jó volt! >>
Intézménykritika >>
(Ne) Füstölögjünk!
Összezsúfolódva állunk a villamosmegállóban. Szúrja a hideg az arcom, zsebemben még mélyebbre süllyesztem a kezem. Zuhog az eső, de szerencsére legalább a szél nem fúj. Próbálok >>
Könyv >>
Az utcaművészet enciklopédiája
Akik nem a graffiti oldalán állnak, valószínűleg nem tudnak előítéletek nélkül viszonyulni a street arthoz. Nicholas Ganz könyve hiánypótló a piacon, és nagy előnye, hogy nem ítélkezésre >>
Zene >>
MR2 Akusztik - Arccal a dalnak!
A Magyar Rádió nyolcas stúdiójában időről-időre koncertet rendeznek, hazai zenekarokkal és akusztikus hangszerekkel. Nagyon érdekes és különleges zenekarokkal lehet találkozni a műsorban. >>
Híres magyarok >>
"Nincs jogom, de odafújok!"
Aktuális témánk, a street art kapcsán, Vegazzal beszélgettem, aki már évek óta közel áll a graffiti világához. Honnan ismerhetitek? Többek között ő és társai változtatták a Flórián tér szürke beton aluljáróit és a Városháza tér tátongó fehér épületét egy igazi utcai kiállító teremmé, Vasarely stílusában. Többek között erről faggattam Vegazt: >>
Fotó >>
Buddhizmus képekben 2.
>>




Bookmark and Share
Pszeudo a facebookonRajongó leszek!

Copyrigth © 2008 pszeudo.hu. Készítette: Szántó Gyula





Szerkesztői levél
Film
Színház
Intézménykritika
Könyv
Zene
Híres magyarok
Fotó