| | | | | Zeffirelli és Shakespeare |  szerző: Kinga |
Manapság egyre kevesebben értik mi végett olyan híres a Franco Zeffirelli féle Rómeó és Júlia film. Miattuk is vessünk egy közelebbi pillantást e műre, hátha felfedezzük miért ez a legszebb és legsikeresebb Rómeó és Júlia a vásznon?
 A titok talán a részletekben rejlik. A helyszín maga Verona és környéke, a díszletek, a jelmezek híven árasztják a reneszánsz hangulatot. A ruhák mind a legjobb minőségű francia bársonyokból és brokátokból készültek, gondosan ügyelve arra, hogy autentikusak legyenek. Az épületekről árad a kor olasz szellemisége, mely nem is olyan nehéz, tudván azt, hogy a híven megmaradt, régi kastélyokban és a St. Pietro templomban zajlott a forgatás. Ám a belső tereken látszik a sok munka és, hogy nagy hangsúlyt fektettek a fények, díszletek beállítására. Ezen túl Federico Fellini állandó alkotótársa Nino Rota segít még a reneszánsz hangulat megteremtésében. Mint említette abból a shakespeare-i gondolatból indult ki, hogy a muzsika a szerelem tápláléka, így végül nem csak a dráma, hanem a zene középpontja is a szerelem körül forog. A korhűség itt is elsődleges volt, a stílus a hangszerelés mind a reneszánsz "divatot" követi. Talán ennek az odafigyelésnek is köszönhető, hogy a zenéből is klasszikus lett, háromféle szöveget írtak hozzá és rengeteg helyen hallhatta a nagyközönség, még Luciano Pavarotti is énekelte olasz változatát.
A merész rendezői fogás, hogy Shakespeare drámájának hős szerelmeseit, a művel azonos korú színészek alakították, sem veszélyezte ti népszerűségét a filmnek, hiszen Olivia Hussey (Júlia) és Leonard Whiting (Rómeó) teljesen hitelesen alakítottak. Már fel sem merül az emberben, hogy csak 14 évesek. Ám mégsem hagyta teljesen a véletlenre a dolgot a rendező, hiszen egyik szereplő sem volt teljesen amatőr, és a forgatás előtt Zeffirelli római villájában kaptak reneszánsz okítást egy hónapon át. Megtanultak járni, Olivia táncórákat kapott, Leonard pedig lovagló- és vívóleckéket. Shakespeare műve így korhűn, bár nem teljesen dráma hűen elevenedik meg a szemünk előtt. Ugyanis Zeffirelli megkíméli Paris életét. Bár a herceg a temetési jelenetben őt is elbúcsúztatja, imígyen: "...s én, mert tűrtem viszálytok, két atyafit vesztek: így bűnhődünk mind." Kár ezért az apró bakiért. "Ha csak ez lenne." Mondhatják a kritikusok. Aki kicsit szemfüles, vagy fanatikusan megnézi újra, meg újra a filmet észrevehet még olyan hibákat, mint, hogy Tybalt ingén a vérfolt, mikor leszúrják, folyamatosan vándorol. De ne legyünk szőrős szívűek, az olasz rendező Rómeó és Júliája így is elvarázsolja az embert.
|
|
ESZKÖZÖK:
|
|
|
 |
|
|
Szerkesztői levél >>
 | 2010 legolvasottabb cikkei
2010-ben az olvasók a kultúra minden területéről kíváncsiak voltak írásainkra, élen járt ismét többek között a Arany János, Karinthy valamit a Bűn és Bűnhődés, amit előző írásomban már említettem. >> |
Film >>
 | Basquiat – A graffiti királya
Jean-Michel Basquiat rövid élete igazi tündérmese... lehetne. A szegény ember csóró fia útra kel, hogy meghódítsa a világot, s elnyerje a fele királyságot. Csakhogy itt nincsen jó és gonosz, és nincsen hepiend. Ezt a sztorit az élet írta. >> |
Színház >>
Intézménykritika >>
 | (Ne) Füstölögjünk!
Összezsúfolódva állunk a villamosmegállóban. Szúrja a hideg az arcom, zsebemben még mélyebbre süllyesztem a kezem. Zuhog az eső, de szerencsére legalább a szél nem fúj. Próbálok >> |
Könyv >>
 | Az utcaművészet enciklopédiája
Akik nem a graffiti oldalán állnak, valószínűleg nem tudnak előítéletek nélkül viszonyulni a street arthoz. Nicholas Ganz könyve hiánypótló a piacon, és nagy előnye, hogy nem ítélkezésre >> |
Zene >>
 | MR2 Akusztik - Arccal a dalnak!
A Magyar Rádió nyolcas stúdiójában időről-időre koncertet rendeznek, hazai zenekarokkal és akusztikus hangszerekkel. Nagyon érdekes és különleges zenekarokkal lehet találkozni a műsorban. >> |
Híres magyarok >>
 | "Nincs jogom, de odafújok!"
Aktuális témánk, a street art kapcsán, Vegazzal beszélgettem, aki már évek óta közel áll a graffiti világához. Honnan ismerhetitek? Többek között ő és társai változtatták a Flórián tér szürke beton aluljáróit és a Városháza tér tátongó fehér épületét egy igazi utcai kiállító teremmé, Vasarely stílusában. Többek között erről faggattam Vegazt: >> |
Fotó >>
|
