címlap    party    magunkról    szellemi támogatóink    kapcsolat     
Heti téma: a mese 
Heti téma: a mese 


 
       Az antikripli
szerző: Simon Borbála
Örkény István ha írnek születik, akkor biztosan Martin McDonaghra keresztelik. Ez a fiatal, ennélfogva kortárs drámaíró bár Londonból, de egy teljesen más közegről egy fiktív ír emberségről komponál remekbeszabott darabokat. 

McDonagh (vagy McDonaugh) az „ír új hullám” jeles szerzője, ma már büszke negyvenes, ennélfogva több sikerdarabbal büszkélkedhet. 1970-ben születetett Londonban. Ír szülei nyugdíjaztatásuk után tértek vissza Írországba, de  McDonagh és bátyja John Michael Dél-Londonban maradtak. 16 évesen hagyta ott az iskolát, ezek után alkalmi munkákból élt és közben rádójátékokat írt, amelyek azonban nem leltek visszhangra.

A Royal National Theatre ösztöndíja tette lehetővé, hogy komolyabban foglalkozhasson drámaírással, amely műfajban aztán végül megtalálta önmagát. Hamar óriási sikert aratott. Hat darabja két trilógiát alkot: a Leenane-hármashoz tartozik Leenane szépe vagy Piszkavas (Örkényben játszották 2004-ben), a Vaknyugat (Pesti színház 2004-ben) és a Magyarországon még ismeretlen Connemarai koponya (amit elhagyatott Nyugat címmel játszották 2003-ban, cseh felfogásban). Az Aran-Trilógiába tartozik a Kripli máshol Béna Billyként fordítva illetve az Inishmoori hadnagy vagy Macskabaj vagy Alhangya (Szegedi Nemzeti Színházban illetve Vígszínházban, 2002-ben). Ennek a trilógiának harmadik darabját sem (The Banshee of Inisheer/Inisheer kísértete) játszották még kifejezetten itthoni társulatok.
 
A fenti hat színdarab tehát mind Írországban játszódik és a szerző virtuóz nyelvi bravúrral idézi az ír irodalmi hagyományt, a legfeketébb humorral mutatva be az önmagába zárult ír társadalom illetve az ír terrorizmus borzalmait. Darabjait 22 nyelvre fordították le, rendre a legjobb fordítók. Itthon többek közöttVarró Dániel, Parti Nagy Lajos és Hamvai Kornél. A világon mindenütt hatalmas sikerrel játsszák műveit. Az elsőként, eredetileg a dühös fiatalok által alapított londoni Royal Courtban bemutatott Leenane szépe (1996) pillanatok alatt óriási londoni siker lett, majd a Broadway-n aratott, s 1998-ban négy Tony-díjjal jutalmazták McDonagh tehetségét.

Kripli, 1934-be repíti a nézőt vagy olvasót, méghozzá az ír Aran szigetre, egy izolált kis közösségbe – az Inishmanek közé. Nem sok minden történik a helyen, ha felszínesen távolról tekintjük, de amint megkapirgáljuk a felszínt érdekes karakterek életébe ütközünk. Ott van Johnnypateenmike, a fűszeres, aki minden reggel körbe viszi a faluban az érdektelenebbnél érdektelenebb híreket. A főszereplő Billy, aki sánta, púpos és a keze is sérült. Két nagynénje viseli gondját, akik nem árulják el neki, hogy mi is történt valójában a szüleivel. Mindenkinek Billy szolgál céltáblául testi fogyatékosságai miatt. Inkább tűnik az egész az ír karakterek kabaré showjának, mint emberinek. Legtöbbjük inkább kegyetlen, mint eredeti.


The Cripple of Inishman

Legelső darabja viszont, mellyel eredetileg megkereste a fiatal írókra vadászó Royal Court dramaturgiáját, teljesen elüt a későbbi ír közegtől, valamiért ezt mutatták be legutoljára, igaz átdolgozott formában: Pillowman, vagyis A párnaember címmel. Főhőse Katurian Katurian, író. Diktatúrában él, de meggyőződése, hogy történeteinek semmi közük a politikához. Rémmeséinek semmi közük a valósághoz, egészen addig, míg egy rejtélyes gyilkosságsorozat kapcsán elő nem veszi őket a rendőrség. Nemcsak Katuriant viszik be, hanem gyengeelméjű bátyját, Michalt is, s az utóbbi kínzásával akarják Katuriant vallomásra bírni. Csakhogy az írónak fogalma sincs, mit kéne bevallania: ártatlannak tudja magát. S hogy Michal is benne lehet a dologban, az addig eszébe sem jut, míg a rendőrök fel nem mutatnak egy doboz levágott lábujjat, melyet a házában találtak. 

 The pillowman

2006-ban Acadamy Awards-szal díjazták legjobb rövidfilm kategóriában a Six Shooter című filmjét. Legújabb In Bruges/Erőszakik rendezéséért pedig a főszereplő Colin Farrel tavaly Golden Globe-ot, McDonagh pedig Oscar jelölést, illetve Bafta díjat kapott. Mindezek ellenére nem jelentek még meg művei magyarul. Elő kell vennünk angoltudásunkat és külföldről kell rendelnünk. Ha szerencsénk van a jövőben az alábbi színházak valamelyikében elcsíphetünk egy-egy ízig-vérig ír McDonagh darabot.

Örkény színház: http://www.orkenyszinhaz.hu/
Radnóti színház: http://www.radnotiszinhaz.hu/
Pesti színház: http://www.pestiszinhaz.hu/write/vig/index.php
Gárdonyi színház: http://www.gardonyiszinhaz.hu/
Szegedi Nemzeti: http://www.szinhaz.szeged.hu/sznsz/




ESZKÖZÖK:   Nyomtatható verzió      




Szerkesztői levél >>
2010 legolvasottabb cikkei
2010-ben az olvasók a kultúra minden területéről kíváncsiak voltak írásainkra, élen járt ismét többek között a Arany János, Karinthy valamit a Bűn és Bűnhődés, amit előző írásomban már említettem. >>
Film >>
Basquiat – A graffiti királya
Jean-Michel Basquiat rövid élete igazi tündérmese... lehetne. A szegény ember csóró fia útra kel, hogy meghódítsa a világot, s elnyerje a fele királyságot. Csakhogy itt nincsen jó és gonosz, és nincsen hepiend. Ezt a sztorit az élet írta. >>
Színház >>
Merj nagyot ébredni!
Ott voltam, ahol ezrek tüntettek a médiatörvény ellen – és még a zene is jó volt! >>
Intézménykritika >>
(Ne) Füstölögjünk!
Összezsúfolódva állunk a villamosmegállóban. Szúrja a hideg az arcom, zsebemben még mélyebbre süllyesztem a kezem. Zuhog az eső, de szerencsére legalább a szél nem fúj. Próbálok >>
Könyv >>
Az utcaművészet enciklopédiája
Akik nem a graffiti oldalán állnak, valószínűleg nem tudnak előítéletek nélkül viszonyulni a street arthoz. Nicholas Ganz könyve hiánypótló a piacon, és nagy előnye, hogy nem ítélkezésre >>
Zene >>
MR2 Akusztik - Arccal a dalnak!
A Magyar Rádió nyolcas stúdiójában időről-időre koncertet rendeznek, hazai zenekarokkal és akusztikus hangszerekkel. Nagyon érdekes és különleges zenekarokkal lehet találkozni a műsorban. >>
Híres magyarok >>
"Nincs jogom, de odafújok!"
Aktuális témánk, a street art kapcsán, Vegazzal beszélgettem, aki már évek óta közel áll a graffiti világához. Honnan ismerhetitek? Többek között ő és társai változtatták a Flórián tér szürke beton aluljáróit és a Városháza tér tátongó fehér épületét egy igazi utcai kiállító teremmé, Vasarely stílusában. Többek között erről faggattam Vegazt: >>
Fotó >>
Buddhizmus képekben 2.
>>




Bookmark and Share
Pszeudo a facebookonRajongó leszek!

Copyrigth © 2008 pszeudo.hu. Készítette: Szántó Gyula





Szerkesztői levél
Film
Színház
Intézménykritika
Könyv
Zene
Híres magyarok
Fotó