| | | Molnár Ferenc és az impressziók | Liliom szerző: Tóth Tamara |
Ha impresszionizmus, akkor festészetről vagy költészetről lehet szó, ezt már korán a fejünkbe verték. Pedig ezeken túl is létezett élet, hiszen a stílus és a színház –és drámaművészetre is hatással volt.
De mitől impresszionista egy dráma? Hogyan érvényesülnek a stílusjegyek ezen a teljesen más terepen? A választ a magyar drámairodalom egyik legtöbbet feldolgozott, szinte állandóan színpadon lévő darabja, Molnár Ferenc Liliomja adja. A szerző igazán impresszionista drámájának Az ördög címűt tartják, de a Liliom szabados és könnyed stílusával méltán megállja a helyét az összehasonlításban. A dráma középpontjában nincs igazi konfliktus, a főszereplők által képviselt érzelmi szál az adott korban teljesen hiteles: Liliom, a hintáslegény és Julcsi, a mindenes cseléd. Budapest, a 20-as, 30-as években, a kabaré, a vásári komédia világa ez, ami mögött a burleszk és a tragédia kéz a kézben jár. Már a korabeli kritika is remekműként értékelte, érvként hozva fel, hogy Molnár „az érzelmek felmutatásában mértéket tudott tartani”. Úgy tűnik, egy évszázad múltán ez még mindig működik, és folyamatosan vonzza a nézőket. A Magyar Színház idén márciusban mutatta be a Liliomot, mint külvárosi legendát hét képben. Liliom és Julcsi tehát egymásba szeretnek, kezdetben a fiú részéről a dac és az igazságérzet adja a motivációt, az egyszerű lány pedig szolidaritásból osztozik a szerelme sorsában. Nincs szó tehát kezdetben lángoló érzelmekről, a büszkeség esendővé teszi mindkettőjüket, és Liliom végül dühében azt bántja, akit a legjobban szeret. A Magyar Színház előadásában Gémes Antos játssza Liliomot, Balsai Móni alakítja Julcsit.
Az impresszionista dráma egy szűk világot visz színre, ennek megfelelően fontos minden hangulat és benyomás, az általánosítás és a nagy összefüggések hiányoznak. A főszereplő, Liliom ismérve, hogy nem tud a környezetéhez alkalmazkodni, és Molnár már-már naturalista portrét fest róla. A darab végén pedig megvalósul a szerző hatásos és eredeti üzenete, ha egy durva természetű ember jót akar tenni, végül az is rosszul sül el.
|
ESZKÖZÖK:
|
|
|
 |
|
|
Szerkesztői levél >>
 | 2010 legolvasottabb cikkei
2010-ben az olvasók a kultúra minden területéről kíváncsiak voltak írásainkra, élen járt ismét többek között a Arany János, Karinthy valamit a Bűn és Bűnhődés, amit előző írásomban már említettem. >> | Film >>
 | Basquiat – A graffiti királya
Jean-Michel Basquiat rövid élete igazi tündérmese... lehetne. A szegény ember csóró fia útra kel, hogy meghódítsa a világot, s elnyerje a fele királyságot. Csakhogy itt nincsen jó és gonosz, és nincsen hepiend. Ezt a sztorit az élet írta. >> | Színház >> Intézménykritika >>
 | (Ne) Füstölögjünk!
Összezsúfolódva állunk a villamosmegállóban. Szúrja a hideg az arcom, zsebemben még mélyebbre süllyesztem a kezem. Zuhog az eső, de szerencsére legalább a szél nem fúj. Próbálok >> | Könyv >>
 | Az utcaművészet enciklopédiája
Akik nem a graffiti oldalán állnak, valószínűleg nem tudnak előítéletek nélkül viszonyulni a street arthoz. Nicholas Ganz könyve hiánypótló a piacon, és nagy előnye, hogy nem ítélkezésre >> | Zene >>
 | MR2 Akusztik - Arccal a dalnak!
A Magyar Rádió nyolcas stúdiójában időről-időre koncertet rendeznek, hazai zenekarokkal és akusztikus hangszerekkel. Nagyon érdekes és különleges zenekarokkal lehet találkozni a műsorban. >> | Híres magyarok >>
 | "Nincs jogom, de odafújok!"
Aktuális témánk, a street art kapcsán, Vegazzal beszélgettem, aki már évek óta közel áll a graffiti világához. Honnan ismerhetitek? Többek között ő és társai változtatták a Flórián tér szürke beton aluljáróit és a Városháza tér tátongó fehér épületét egy igazi utcai kiállító teremmé, Vasarely stílusában. Többek között erről faggattam Vegazt: >> | Fotó >>
|