címlap    party    magunkról    szellemi támogatóink    kapcsolat     
Heti téma: a mese 
Heti téma: a mese 


 
       Széchényi Ferenc és Széchenyi István, a legnagyobb magyar adakozók
szerző: Tóth Tamara
Senki ne várja, hogy magyar Mikulásokról írjunk, hiszen fehér szakállú, piros ruhás ajándékosztogatók csak a nyugatról beszivárgott divathullámból vertek gyökeret hazánkban. De vannak nekünk saját jótevőink is, egyenesen a reformkorból, akik ugyan nem a jó gyerekeket tüntették ki figyelmükkel, hanem sokkal nagyobb dolgokat tettek. Magyarország szellemi és kulturális felemelkedésének vetették meg az alapjait, és olyan hatalmas dolgokat vittek véghez adományaikkal, amelyek hatását még ma is érezzük.

fotó: www.sopronhorpacs.huAz apa, Széchényi Ferenc 1802. november 25-én hatalmas és értékes gyűjteményét a magyar nemzetnek ajánlotta fel. Ez magába foglalt 15 000 kötet könyvet, 1152 kéziratot, és közel 12 000 nyomtatványt. Mindezt kiegészítette később Nagycenkről származó rézmetszeteivel és majdnem 10 000 könyvvel. Ez a monumentális gyűjtemény lett a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár kiinduló bázisa. Az alapítás történetéről számos tanulmány született az elmúlt 200 évben, de azt máig homály fedi, hogy a nagy adakozó valójában miként is gondolkodott nagy tettéről. Azt tudjuk róla, hogy a királyhoz hű politikus volt, mecénásként viszont a nemzetet helyezte előtérbe. És itt van a sötét folt, hiszen arról nem szólnak források, hogy mit is jelentett Széchényi Ferenc számára a nemzet fogalma. Annyit kikövetkeztethetünk, hogy a nemes adakozó célja a Magyar Királyság írott emlékeinek az összegyűjtése és megőrzése volt. Emellett az az eszme is szerepet játszott, hogy a létrejövő intézménynek egy élő szellemi műhellyé kell válni, ami folyamatosan alakul és gazdagodik. A tartalmának pedig a tudós magyar közönség számára közkinccsé kell válnia. Széchényi Ferenc nagylelkű adományhulláma folyamatot indított el, hiszen ilyen intézményekre a magángyűjtők is szívesen hagyták a vagyonukat. Az az eszme vezérelte őket – helyesen látva a jövőt – hogy ott biztosan megmaradnak a kulturális emlékek

„a nemzetiség és nyelv erősítése, terjesztése és pallérozása szent céljára”

Széchenyi István számtalan tette közül a Lánchídon kívül talán a leghíresebb,fotó:www.leveltar.fejer.hu amikor minden jószága egy évi jövedelmét felajánlotta a tudós társaság megalapítására. Ez 1825 szeptemberében történt, és az összeg óriás volt, 60 000 forintot jelentett. A kijelentés hatalmas lelkesedést keltett, többen követték a gróf példáját. Az első négy alapító már november folyamán benyújtotta kérelmét az alsó- és felsőtáblához, sőt az épület alaprajza is elkészült. A terveket 1827-ben már királyi jóváhagyást is nyertek. De ezen az országgyűlésen nem csak az MTA született meg, hanem a Nemzeti Kaszinó alapítása is innen ered. Az intézmény feladata az volt, hogy helyszínt biztosítson a közéleti kérdések megvitatásának, de mélyen benne voltak Széchenyi saját eszméi is.

Az anyagi támogatás mellett elengedhetetlen volt a gróf végtelen lelkesedése az ország modernizációjával és fellendítésével kapcsolatban. Jó példa erre a dunai és balatoni gőzhajózás ügye, amit szintén Széchenyi István karolt fel, és támogatott minden szinten.  Még számtalan kezdeményezés és újítás fűződik a nevéhez, amelyek közül talán leghíresebb a Lánchíd, kisebb volumenű az állattenyésztés fejlesztése és a selyemgyártás mozgalma. A gróf minden munkájába 100 százalékkal belevetette magát, az első lépésektől az utolsóig. Ötlet, tervezés, elfogadtatás, megvalósítás, elnökség elvállalása, így élt és adakozott a legnagyobb magyar.


ESZKÖZÖK:   Nyomtatható verzió      




Szerkesztői levél >>
2010 legolvasottabb cikkei
2010-ben az olvasók a kultúra minden területéről kíváncsiak voltak írásainkra, élen járt ismét többek között a Arany János, Karinthy valamit a Bűn és Bűnhődés, amit előző írásomban már említettem. >>
Film >>
Basquiat – A graffiti királya
Jean-Michel Basquiat rövid élete igazi tündérmese... lehetne. A szegény ember csóró fia útra kel, hogy meghódítsa a világot, s elnyerje a fele királyságot. Csakhogy itt nincsen jó és gonosz, és nincsen hepiend. Ezt a sztorit az élet írta. >>
Színház >>
Merj nagyot ébredni!
Ott voltam, ahol ezrek tüntettek a médiatörvény ellen – és még a zene is jó volt! >>
Intézménykritika >>
(Ne) Füstölögjünk!
Összezsúfolódva állunk a villamosmegállóban. Szúrja a hideg az arcom, zsebemben még mélyebbre süllyesztem a kezem. Zuhog az eső, de szerencsére legalább a szél nem fúj. Próbálok >>
Könyv >>
Az utcaművészet enciklopédiája
Akik nem a graffiti oldalán állnak, valószínűleg nem tudnak előítéletek nélkül viszonyulni a street arthoz. Nicholas Ganz könyve hiánypótló a piacon, és nagy előnye, hogy nem ítélkezésre >>
Zene >>
MR2 Akusztik - Arccal a dalnak!
A Magyar Rádió nyolcas stúdiójában időről-időre koncertet rendeznek, hazai zenekarokkal és akusztikus hangszerekkel. Nagyon érdekes és különleges zenekarokkal lehet találkozni a műsorban. >>
Híres magyarok >>
"Nincs jogom, de odafújok!"
Aktuális témánk, a street art kapcsán, Vegazzal beszélgettem, aki már évek óta közel áll a graffiti világához. Honnan ismerhetitek? Többek között ő és társai változtatták a Flórián tér szürke beton aluljáróit és a Városháza tér tátongó fehér épületét egy igazi utcai kiállító teremmé, Vasarely stílusában. Többek között erről faggattam Vegazt: >>
Fotó >>
Buddhizmus képekben 2.
>>




Bookmark and Share
Pszeudo a facebookonRajongó leszek!

Copyrigth © 2008 pszeudo.hu. Készítette: Szántó Gyula





Szerkesztői levél
Film
Színház
Intézménykritika
Könyv
Zene
Híres magyarok
Fotó