címlap    party    magunkról    szellemi támogatóink    kapcsolat     
Heti téma: a mese 
Heti téma: a mese 


 
       Blaha Lujza, a nemzet csalogánya
szerző: Szántó Sz. Erika
Blaha Lujza 1850. szeptember 8-án Rimaszombaton látta meg a napvilágot, Reindl Ludovika néven. Édesanyja után (Ponti Lujza) mindenki Lujzinak hívta, amit élete végéig meg is tartott. Szülei vándorszínészek, így a társulat szinte saját gyermekének tekinti. Öt évesen már apróbb színpadi szerepeket kap. Gyerekkora a vándor társulattal telik, csillagos ég kísérte tavaszon épp úgy, mint a csikorgó hidegű teleken. Egyre több szerephez jut, és kiváló énekhangja révén sikereket arat. "Cukorbaba"-ként emlegetik ám a cukorbaba élete csupa nélkülözés és létbizonytalanság.

fotó:archiv.magyarszo.com"Két dologra vágytam - nyilatkozza később a kezdetekre utalva Blaha - Cipóra és Cipőre... annyit tudok, hogyha ha belesülök, nem kapok vacsorát. Ezt apa minden nap tízszer is elmondta. Ettől félek a legjobban, és a borzasztó félelem miatt nincs lámpalázam". Édesapja álnevét választja vezetéknévül, és Várai Lujzaként lép fel. Édesapja 1856-ban Kassán, előadás közben meghal (Lujzi hat és fél éves). A fiatalon árvaságra jutott gyermeket 1857-től gyámapja, Kölesi Antal nevelte, aki Győrben a színház díszletfestője s maga is özvegy, s három gyerek apja. 1865-ig az Ő nevén szerepelt.

Felszabadult, kedves, tiszta éneklésére felfigyel a szakma, és Sipos Károly színigazgató, a szabadkai színházba szerződteti a 15-éves Ludovikát, vagy ahogy a címlapokon akkor szerepel: Kölesi Lujzát. Az előadásokat katonazenekar kísérte, Blaha János vezényletével. Cseh származású (Jan Blaha) Osztrák katonaember volt, magyarul nem beszélt. Felismeri a tehetséget az ifjú színésznőben, és tanítatja az ifjú színésznőt. Blaha úr idővel feleségül veszi pártfogoltját (1865), s bár ifjú neje még két ízben házasodik később, hálából élete végéig a nevét viseli. (1875-ben hozzá megy Soldos Sándor földbirtokoshoz, majd 1881-ben Báró Splényi Ödön felesége lesz) 21 évesen Blaha Lujza már a Nemzeti Színház tagja. Budapest némi "ellenállással" fogadja a primadonnát, de egyszerű, üde játéka hamar áttöri ezt az ellenérzés és igen gyorsan rabul ejti a pesti nézőközönséget.

1875-ben felépül a Népszínház a mai Blaha Lujza téren, később Nemzeti fotó:www.klubhalo.huSzínházként is szerepel ugyanez az épület, melyet a Metró építéskapcsán bontanak le az 1960-as évek közepén. Ebben a Népszínházban lett aztán a népszínműveknek első sztárja Blaha Lujza idővel. Azt a helyet, ahol ez a Népszínház állt, (addigra már javában Nemzeti Színháznak nevezték), ezt a teret a főváros Blaha 70. (1920), s születésnapjának tiszteletére, róla nevezte el. Lakásának erkélyéről odalátott a színházára. 1896-táján a visszavonulását tervezi, ám a majd 10 hónapos vidéki kőrútja során, soha nem látott ünneplésben van része, aminek hatására eláll ettől a tervétől.

1900-ban a Népszínház 25. éves fennállása kapcsán Díszelőadás-sorozatot tartanak, amelyeknek főszerepét Blaha adja, aki maga is 25 éves fennállását ünepeli hamarosan. A Blaha évforduló kapcsán előadott "Sárga csikó" c. népopera előadását követően az egyetemi ifjuság fáklyásmenettel hódolt az ünnepeltnek, míg I. Ferencz József koronás aranykereszttel tünteti ki, - a legnagyobb művésznőt, a magyar "bel canto" lángelméjét, a nemzet csalogányát - ahogy az a kitüntetéshez tartozó oklevélen áll.

www.emlekkirandulas.hu1901-ben a Nemzeti Színház akkori igazgatója, Beöthy László, Keglevich intendáns javaslatára, Blaha Lujza kapcsán megteremti a "Nemzeti Színház örökös tagja" elnevezésű "intézményt", amelynek első tagjául választotják Blahát. Férjének 1910-ben bekövetkezett halála készteti visszavonulásra. Utoljára 1923-ban lép színpadra a Városi Színházban, a Népszínház nyugdíjasai tiszteletére rendezett ünnepségen, de itt nem énekel.

1926. január 18.-án, 76-éves korában távozott a színész "Nagyasszony".
Temetése az országban százezres tömegeket mozdított meg. Ravatalánál kétszáz-fős cigányzenekar búcsúztatta a Nemzet Csalogányát, Jókai és Ady nyughelye mellett kapott örök szállást.


ESZKÖZÖK:   Nyomtatható verzió      




Szerkesztői levél >>
2010 legolvasottabb cikkei
2010-ben az olvasók a kultúra minden területéről kíváncsiak voltak írásainkra, élen járt ismét többek között a Arany János, Karinthy valamit a Bűn és Bűnhődés, amit előző írásomban már említettem. >>
Film >>
Basquiat – A graffiti királya
Jean-Michel Basquiat rövid élete igazi tündérmese... lehetne. A szegény ember csóró fia útra kel, hogy meghódítsa a világot, s elnyerje a fele királyságot. Csakhogy itt nincsen jó és gonosz, és nincsen hepiend. Ezt a sztorit az élet írta. >>
Színház >>
Merj nagyot ébredni!
Ott voltam, ahol ezrek tüntettek a médiatörvény ellen – és még a zene is jó volt! >>
Intézménykritika >>
(Ne) Füstölögjünk!
Összezsúfolódva állunk a villamosmegállóban. Szúrja a hideg az arcom, zsebemben még mélyebbre süllyesztem a kezem. Zuhog az eső, de szerencsére legalább a szél nem fúj. Próbálok >>
Könyv >>
Az utcaművészet enciklopédiája
Akik nem a graffiti oldalán állnak, valószínűleg nem tudnak előítéletek nélkül viszonyulni a street arthoz. Nicholas Ganz könyve hiánypótló a piacon, és nagy előnye, hogy nem ítélkezésre >>
Zene >>
MR2 Akusztik - Arccal a dalnak!
A Magyar Rádió nyolcas stúdiójában időről-időre koncertet rendeznek, hazai zenekarokkal és akusztikus hangszerekkel. Nagyon érdekes és különleges zenekarokkal lehet találkozni a műsorban. >>
Híres magyarok >>
"Nincs jogom, de odafújok!"
Aktuális témánk, a street art kapcsán, Vegazzal beszélgettem, aki már évek óta közel áll a graffiti világához. Honnan ismerhetitek? Többek között ő és társai változtatták a Flórián tér szürke beton aluljáróit és a Városháza tér tátongó fehér épületét egy igazi utcai kiállító teremmé, Vasarely stílusában. Többek között erről faggattam Vegazt: >>
Fotó >>
Buddhizmus képekben 2.
>>




Bookmark and Share
Pszeudo a facebookonRajongó leszek!

Copyrigth © 2008 pszeudo.hu. Készítette: Szántó Gyula





Szerkesztői levél
Film
Színház
Intézménykritika
Könyv
Zene
Híres magyarok
Fotó