|
Botránydarab? Kortárs Shakespeare-dráma? Spiró György eddig be nem mutatott műve a magyar történelem tényeiből kiindulva meghökkentő, felkavaró és néha brutális képet fest a hatalom természetéről, a paranoiáról, a szeretethiány miatt meghasonlott személyiségekről.
Groteszk és lírai, szórakoztató és filozofikus tabló arról, mennyire lehet szabad az ember döntéseiben és cselekedeteiben, egy olyan világban, melyet átláthatatlan kuszasággal irányít a politika; és arról, hogy valójában lát-e a szemével az ember, vagy az igazi látáshoz meg kell-e vakulnunk, időlegesen vagy véglegesen. Karneváli mulatság, obszcén brutalitás és történelemfilozófia patikamérlegen adagolt zseniális kevercse, mely lehengerlő költészetével és frivol játékosságával nyűgözi le a nézőt.
„Illúziótlanul kegyetlen ez a középkori hatalmi világ. A vak végzet, a körülmények masszív szövevénye uralkodik a királyok felett, akiknek vajmi kevés mozgástér adatik az árulások, kémkedések, összeesküvések, politikai cselszövések hálózatában. Spiró mélyről fakadó szkepszissel, realizmussal, történelmi iróniával ábrázolja pompás alakjait. A véres leszámolások, a brutalitások, kegyetlenkedések ellenére a drámai cselekményen valamiféle vidor derű vonul végig: a szükségszerűségek felismeréséből fakadó irónia, az alakok benső természetének megismeréséből táplálkozó életöröm.” (Kovács Dezső, Kritika)
Forrás:www.dramafestival.hu
A Budapesti Kamaraszínház előadása Szereplők: Dolmány Attila, Lengyel Tamás, Törköly Levente, Kaszás Mihály, Orosz Ákos m.v., Sipos Eszter Anna, Tímár Éva, Varga Klári, Jánosi Dávid, Mesterházy Gyula, Kovács Ferenc
Író: Spiró György Díszlet: Iványi Árpád Jelmez: Földi Andrea Koreográfus: Barta Dóra Dramaturg: Töreki Attila Rendező: Almási-Tóth András
|
|
|
|