Péniszmonológok 3.
szerző: Balogh Eszter
Mikor aludtam el? Mennyi az idő? Mindjárt indulnunk kell. Ó te jó ég... gyönyörű. Remélem, nem fog belém szeretni. Nem mintha nem lenne bámulatos jelenség.

Erneszt monológja

nő: Mit csinálsz? 
férfi: Nézlek. 
nő: Szeretlek. 
férfi: Én is. 
 
Miket mondok? Na jó, kicsit sajnálom, hogy elmegy. Még van tíz perc. 
 
férfi: Még van tíz perc. 
nő: Öt. Indulnunk kell. 
 
Oké, még van tíz perc. Csak azt a langyos fészekmeleget még egyszer. Hiányozni fog, akárhogyan is. Méghogy nem szabad sírni... 
 
férfi: Ha így folytatjuk sírni fogok. 
nő: Tényleg? 
férfi: Mondom. 
nő: Na, azt megvárom... 
 
Kis szadista. Imádom. Még sosem ment ilyen nehezen, mi van velem? 
 
férfi: Megeszlek. A nyakadnál kezdem, hogy ne tudj ellenkezni. 
nő: Ne tedd. Mennem kell. 
 
Óóó, fenébe a racionalizmusoddal, édes... Nyilván nem eszlek meg igazából. Kis buta. 
 
férfi: Vicces. 
nő: Vicces? 
férfi: Hát, hogy... nem gondoltam volna... hogy Te meg én... 
nő: Tényleg? 
férfi: Hogyhogy tényleg? Te sem tudtad. 
nő: De. Tudtam. 
 
Na persze. Vagy... tényleg tudta? Honnan? És én miért nem? Na mindegy. Még egy perc. 
 
férfi: Megőrjítesz. 
nő: ... 
 
Mennyi az idő? Indulnunk kell. Remélem, nem fogok belészeretni. Csak nem. Csak egy dugás volt...